Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Bevezető: A kutatás jellege, módszerei, forrásai
10 Bevezető és a XX. század fordulójára „teljes értékű regionális centrumként” (Beluszky 1990) jellemzik a városhierarchia csúcsán álló Kassát - hangsúlyozva a kezdetben távolsági kereskedelemmel foglalkozó, a századfordulóra a gazdasági élet minden ágában élen járó zsidó népességnek a polgárosodásban vitt szerepét. Mindezek alapján fenti kutatási témámhoz megfelelő terepnek kínálkozott Kassa. A kutatás legfontosabb módszeréül a társadalmi, a vallási, az etnikai csoportok közötti távolság mérésére használt egyes indikátorok statisztikai elemzése szolgált.1 Ilyen indikátorok az anyanyelvi, az iskoláztatási, a vegyes házassági, a felekezeti áttérési, a szakmai mobilitási, valamint a lakóhelyi szegregációs mutatók, és ekként fogtam fel a politikai életben megmutatkozó társadalmi interakció mértékét és irányát jól tükröző választási adatokat is. A lehetséges indikátorok közül forrásszűke miatt négyet vizsgálok e dolgozatban: Az anyanyelvi, illetve nemzetiségi változások mutatója. Ennek elsődleges kvantitatív forrásai az 1910-1941 közötti népszámlálási adatok (beleértve egyes demográfiai adatokat is), elsődleges kvalitatív forrásai pedig a korabeli sajtódokumentumok, statisztikai tanulmányok, levéltári dokumentumok. Az eredeti összeíróívek tervezett feldolgozását az akkori és a jelenlegi csehszlovák illetve szlovák levéltári szabályok nem tették lehetővé (a kutatást 1986-1990 között végeztem). Az iskolai szegregáció mérésének alapjául a beiratkozási naplók szolgáltak, melyekből egy statisztikailag elemezhető adatbázist állítottam elő. Emellett a húszas évekre rendelkezésemre álltak állami statisztikák, és egyes iskolák levéltári dokumentumai, a korabeli sajtóanyag, valamint korabeli és jelenkori statisztikai tanulmányok is. A vegyesházasság-mutató előállítása az állami anyakönyvekből vett minta alapján történt, ezeknek az adatoknak az egyházi anyakönyvekkel való egybevetésére nem volt lehetőségem. Ahol lehetett, ott felhasználtam a csehszlovákiai és a magyarországi hivatalos statisztikai adatokat, valamint a másodlagos források közül a zsidó vegyes házassági trendeket