Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

296 A kormányzati autonómia időszaka kell vállalnia, Kárpáti Ukrajna politikai, kulturális megszervezésé­ben, a választások lebonyolításában. 1938. november 2. A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihir­dették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbí­rósági határozatát, az ún. „első bécsi elöntést”. —> 1940. au­gusztus 30. A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Po­zsonyba, onnan J. Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkar­­patszka Rusz területéből 1523 km2 (a cseh-szlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26 056 épület, 173 233 lakos, ebből 164 370 cseh-szlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16 466 (10,02%), ruszin/uk­­rán 33 435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83 578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25 427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11 094 km2, 390 település, 112 457 épület, 552 124 lakos, ebből cseh-szlovák állampolgár 544 759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17 495 (3,21%), len­gyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413 481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25 894 (4,75%), zsidó 65 828 (12,08%), egyéb 13 268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségé­ből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. te. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung várme­gyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásáros­­naményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. - Hi­vatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igaz­gatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel el­látott utazási igazolvánnyal lehet utazni." - Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Be­regszászba és Munkácsra is. - Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.„az általános emberi ideál nem egy­forma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt." Szvat­­kó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassa­nak a magyar értelmiségben." Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe fér­kőzött. ” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom