Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
70 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1920. november 7. Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás [...] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1. zárt tömegben való együttlakás, 2. külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg. ’’ - Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unió elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság [...] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat [...] alázatosan esedezem [...] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1. Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csománjyjfalva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul viszszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett. ” 1920. november 8. A földművelésügyi minisztérium közigazgatásilag Ungvárhoz csatolta Galagót. 1920. november 12. Ungváron a volt kir. kát. főgimnázium épületének aulájában vakolattal lefedték a tanintézet alapítását és az épület létesítését megörökítő két emléktáblát. 1920. november 14. Kiss Árpád és Horváth Kálmán színigazgatók az ungvári városi tanácsnál kérvényezték, hogy újabb három évre hosszabbítsák meg lejáró szerződésüket, mert hozzá kívánnak látni az önálló Ruszinszkői Magyar Színi Kerület megalakítá
