Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

A közigazgatás megszervezése 59 tosság, Garai ny.] [Bp.]; Domokos László: Ruszka Krajna a népek ítélőszéke előtt. Ráth Korvin ny., Budapest. 1920. január eleje Ungváron megkezdte működését a polgári köz­­igazgatás hatáskörébe tartozó pénzügyi, mezőgazdasági és szo­ciális felügyeleti referátus. 1920. január 11. Györke István lelkész elnökletével Ungváron újjáé­ledt a Református Ifjúsági Egyesület, amely a háborús években szüneteltette a tevékenységét. 1920. január 16. Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője a párizsi békekonferencián kérte, hogy a területi kérdések eldön­tésekor alkalmazzanak népszavazást. 1920. február 6-án Cseh­szlovákia, Jugoszlávia és Románia tiltakozott ez ellen. 1920. január 30-án kelt a 81/920. sz. csehszlovák törvény a föld­osztásról. 1920. február 15. A magyar lakosság memorandumban fordult T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz és G. Zhatkovych direktóriumel­nökhöz annak érdekében, hogy visszakapja az ungvári főgimnázi­umot. —> 1920. augusztus 11. 1920. február 17. Komáromban megalakult az Országos Magyar Kisgazdapárt. Az első közgyűlésre 1920. május 24-én került sor, amikor új nevet fogadtak el: Országos Magyar Kisgazda-, Földmű­ves és Kisiparos Párt. Elnök: Szent-lvány József. 1920. február 19. Lemondott Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktó­riuma. 1920. február 24-március 30. A román hadsereg kiüríti a Tiszán­túlt. 1920. február 29. Az 1918 novembere óta érvényben levő ideigle­nes alkotmány helyett elfogadták a csehszlovák alkotmányt (a törvénytárban 121. sz.). Az annak részét képező nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogára vonatkozó­an megállapította a 20 százalékos határt. (122. sz., a 6. § fog­lalkozik Podkarpatszka Russzal.) A választási törvényben Podkar­patszka Rusz a Csehszlovák Köztársaság 23. számú választóke­rülete, amely 9 parlamenti képviselőt és 4 szenátort választ (123. sz.). A 126. sz. törvény rendelkezett a megyei és járási hi­vatalok szervezéséről a Csehszlovák Köztársaságban (az ún. nagyzsupa-törvény). - A tanügyi referens a beregszászi gimnázi­um tanárait elbocsátotta az állami szolgálatból. 1920. március 7. T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak): „A párizsi béke nem szervezte meg Európát pontosan a nemzetiségi elv alapján. Ez az elv volt ugyan a vezérlő elv, de mellette érvényesült - jelen­tős mértékben - a történelmi elv is. S éppen köztársaságunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom