Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

420 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka

vünk, mintha ez a nehéz magyar élet nem volna más mint egy műkedvelő kabaré-előadás”. - Uo.: „A gettótolvajlás, sajnos, Munkácson eléggé elterjedt foglalkozás lett. Most már sokalljuk a dolgot. Állítólag minden zsidó lakás fel van törve."

1944. június 21. Ejtőernyős szovjet partizáncsoportot dobtak le Kárpátalján. Vezetője A. Tkanko alezredes.

1944. június 22. Vincze András kormányzói biztos körrendeleté: „a tisztviselők a hazafias és nemzeti ünnepségeken méltóképpen kell hogy képviselve legyenek."

1944. június 24. E naptól a hadműveleti területen minden szombaton, vasárnap és hétfőn általános szesztilalom van érvényben.

1944. június 24-26. Munkácson ifjúsági konferenciát szervezett a város református egyháza.

1944. június 26-án Horváth Aladár alpolgármester rendeletére minden egyetemi és főiskolai hallgató, aki Ungváron tartózkodik, köteles „honvédelmi munkára” jelentkezni.

1944. június vége Edvard Beneš Londonban találkozott Lebegyev szovjet nagykövettel, és kifejtette: nem lesz ellenvetése, ha Kárpátukrajnát a Szovjetunióhoz csatolják, de szeretné, ha ez csak azután történne meg, miután Csehszlovákia felszabadult, és kormánya tagjaival együtt visszatért oda.

1944. június A leventeoktatás kötelező, az elmaradókra súlyos büntetés vár.

1944. július 14. A moszkvai csehszlovák követ közölte V. Zorinnal, a szovjet külügy 4. európai osztályának vezetőjével, hogy a felszabaduló Kárpátalja kormánybiztosául František Nemec gazdasági és újjáépítési miniszter lett kinevezve.

1944. július 16. Az Őslakó írta: „A Magyar Élet Pártja munkácsi szőkébb körű vezetősége elérkezettnek látja az időt, hogy szervezeteit felsorakoztassa a városban is és a vidéken is és központi irányítás mellett állítsa az építőmunka szolgálatába. [...] A legelső teendő [...] viselni a jelvényeket. Igen sokan vannak a lapulók, akik a világ minden kincséért sem tűznék fel a pártjelvényt, mert nem tudják, holnap mi következik”. - Uo.: „A reménykedésnek, a csodában való hitnek iskolapéldáját mutatja be az a felfedezés, amit Munkácson tettek a múlt héten: egy pincéből, a gettóban, két zsidó családot húztak ki, akik a zsidók kivonulása után 11 személlyel ott laktak befalazva".

1944. július 23. Az Őslakó írta: „Újabban a város területét a kórház, a vasútállomás környékét, de különösen a piacteret ellepték a falvakból beszivárgott nyomorékok, koldusok. [...] Munkácson eddig tilos volt a koldulás. A magatehetetlen szegények ellátását intézményesen megoldották, az ún. szemérmes koldusoknak pe-