Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Kozma Miklós hivatali időszaka 367 ny., Ungvár; Ungvár és Ung vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vár­megyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest Csomár Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református ke­resztyén egyház húszéves története 1918-1938. M. Kir. Állami ny., Ungvár A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja (Ru­szinföld) helységnévtára. Szerk.: Várady Károly. Hornyánszky ny., Budapest; Kárpátalja községeinek névjegyzéke. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest; Ungvár új utcanevei és telefonelőfizetőinek névsora. Ny. n., Ungvár; A magyar kormány egyéves munkája Kárpátalja népéért. Mi történt eddig Kárpátal­ján? Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, Ungvár; Bölöny József: A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányza­táról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás, Buda­pest; Hubai Imre: Adatok Kárpátalja gazdasági földrajzához 1919-1939. Nekudah Könyvnyomda, Munkács Kárpátalja nép-, földbirtok- és állatösszeírásának eredményei. KSH, Budapest; Csukás Zoltán: A Kárpátalja szarvasmarhatenyésztése. Hunnia ny., Budapest; Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Franklin Nyomda, Budapest; László Vladimir: A magyarok őstörténete. Szt. Bazil Rend nyomdája, Ungvár; Jabotinszky Vladimir: Zsidó­ság és szocializmus. Három tanulmány. Zsidó Nemzet kiadása, Nekudah ny. (Munkács), Budapest; Kárpátalja. Bereg-Ugocsa k. e. e. és Ung vármegyék részletes ismertetője. Országos Vendég­forgalmi Szövetkezet, Budapest; Koncsek István: Kárpátaljai ide­genforgalmi útmutató. Viktória ny. (Ungvár), Kassa; R. Vozáry Gyula: Kárpátaljai emlékek. Franklin ny., Budapest; Útmutató Kárpátalja fontosabb gyógynövényeinek gyűjtéséhez Száhlender Károly irányítása mellett. Összeáll.: Fodor István, Martin János. Állami ny., Ungvár. 1941. január 1. A Kárpátalja írta: Beregszász az idei színházi sze­zonban színház nélkül marad, mert nincs megfelelő épület. „A nagy kisebbségi harcok idején a városnak igen emelkedett szín­házkultúrája volt. Ma ezek a harcok elmúltak, de az a legkeve­sebb, hogy [...] nekünk is legyen színházunk”. 1941. január 4. Alispáni rendeletre Kiseszeny települést és a Luka dűlőt Tiszaásványhoz csatolták. 1941. január 12. A Kárpátalja írta: „A nagybányai Phönix Művek megállapodást kötött az Ungvári Erőműteleppel az áramszolgál­tatás biztosítására. Az Ungvári Erőmű távvezetéket épít Nagybá­nyáig és ennek a nagy vegyi konszernnek áramszükségletét ellát­ja.”- Kozma Miklós kormányzói biztos sajtónyilatkozatban közöl­te: hamarosan megalakul a Kárpátaljai Párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom