Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
346 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka tál a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. - 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. - Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk." (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. te. rendelkezett.) 1939. október 6. Nagyszőlősön Perényi Zsigmondra, az 1848/49- es szabadságharc vértanújára emlékeztek. 1939. október 8. Munkácson megnyílt a vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett zsidó polgári leányiskola első osztálya. 1939. október 9. Ungváron tárgyalt Perényi Zsigmond kormányzói biztossal Bonczos Miklós belügyi államtitkár. 1939. október 13. Megalakult Ung vármegye Mezőgazdasági Bizottsága. Elnök: Egry Ferenc. 1939. október 13-november 2. között a m. kir. rendőrség ungvári határvidéki kapitányságának jelentése szerint Kárpátaljáról 457 személy szökött át a Szovjetunióba. 1939. október 14. Felszentelték a felújított ungvári görög katolikus székesegyházat. 1939. október 22. Az Őslakó írta: „a csehek Itt-tartózkodásának vége felé egy nagyon szép tervhez fogtak hozzá: a kárpátaljai folyók szabályozásához. Szinte lehetetlen állapotokat teremtettek ezen a vidéken a folyók, amelyek az erdőirtások következtében megáradva, kilépnek medreikből és olyan katasztrófákat okoztak, mint a legutóbbi nagy tiszaújlaki árvíz, amely után jóformán újra fel kellett építeni ezt a nagy magyar községet. [...] Természetesnek találtuk, hogy a magyar állam nem foghatott hozzá az átmenet napjaiban e folyószabályozási munkálatokhoz és ezért türelemmel vártuk, mikor kezdődnek meg a munkák. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ezek a partszabályozási munkák egészen ki
