Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Perényi Zsigmond hivatali időszaka 341 mében ismét megindulhatott a határincidens (július 30-31.) kö­vetkeztében felfüggesztett tiszai tutajozás. 1939. augusztus 16-i kelettel Ungvárról Fenczik István országgyűlé­si képviselő (Orosz Nemzeti Autonóm Párt, Orosz Nemzeti Feke­­teingesek Gárdája) levelet intézett Pataky Tibor miniszterelnök­ségi államtitkárhoz, melyben Kárpátalja lakossága hangulatának lényeges rosszabbodásáról és annak okairól számolt be. Többek között kifejtette: a katonai közigazgatás idején (III. 15-VII.7.) „a katonai parancsnokok túlkapásai nagy elhidegülést váltottak ki, mert sok becsületes nagyorosz alaptalan vádak és intrikák áldo­zatául esett", az összes hivatalban „a tisztviselők legnagyobb ré­sze anyaországiakkal lett betöltve”, az őslakos értelmiségi pályá­zókat az állások betöltésénél mellőzik, „általában véve oly nagy az elégedetlenség, hogy a kivándorlás és átszökések napirenden vannak”, lényegesen romlott a gazdasági helyzet (az okok: az előnytelen pénzbeváltás, a közmunkák hiánya, illetve hogy a köz­munkáknál az anyaországi az őslakos bérének kétszeresét kapja, gyakorlatilag lehetetlen a kereskedelem, az ipar visszaszorult), nincs engedélyezve a Duchnovics-himnusz, igen magas a középis­kolákban a tandíj, gátolják a görögkeleti vallás gyakorlását. 1939. augusztus 17. A Kárpáti Magyar Hírlap közli az ungvári közte­rületek régi-új névjegyzékét. 1939. augusztus 23-án kelt rendelettel a földművelésügyi miniszter a kárpátaljai terület közigazgatási kirendeltségei mellé m. kir. gazdasági felügyelőségeket állít fel. 1939. augusztus 25. „A Magyar Szent Koronához visszatért kárpát­aljai területen’’ kihirdették a rögtönbíráskodást. 1939. augusztus 26. Siménfalvy Árpád, Ung vármegye főispánja fel­irata a miniszterelnökséghez: „Az ungvári Proszvita és Skolnaja Pomoscs ukrán, illetve nagyorosz egyesületek működése jogerő­sen fel van függesztve. Vagyonuk kezelését hatósági biztosok in­tézik. - A magyar állameszmével ellentétes célokat szolgáló egye­sületek feloszlatására egyidejűleg javaslatot tettem a Belügymi­niszter Úr Őnagyméltóságának. ” 1939. augusztus 28. A m. kir. belügyminiszter 17.946/939 sz. ren­deleté „Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának módosításáról”. 1939. augusztus Bródy András megalapította a Ruszin Nemzeti Szö­vetséget. A szervezet nem folytat pártpolitikát, tagjai parlamenti képviselők, közéleti személyiségek. Célja: a ruszin népnek „egy egészséges népi egységbe” való tömörítése. - Rahón létrejött a Magyar Háziipari Központ. A cél „a ruszin népművészet elemei­ből álló háziipar felkarolása, szociális szempontból a termelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom