Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Perényi Zsigmond hivatali időszaka 339

Munkácson megalakult a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesületének kárpátaljai szervezete.

1939. július 26. Ung, Bereg és Ugocsa vármegye új főispánjává nevezték ki Siménfalvy Árpádot.

1939. július 28. A magyar külügyminisztérium, a budapesti német követség közlésére hivatkozva, arról tájékoztatta Teleki Pál miniszterelnököt, hogy a német kormány erdőkitermelési munkálatokra sürgősen 400 munkanélküli ruszin erdőmunkást kíván három hónapra szerződtetni. Az ügyben megkérdezett földművelésügyi miniszter azt javasolta, hogy az engedélyt csak a mezőgazdasági munkaidény befejezése után, azaz október végétől adják meg.

1939. július 30. Ungváron megjelent a Kárpátaljai Közlöny című hetilap első száma, „a kárpátaljai terület hivatalos lapja". Kiadja: a kárpátaljai terület kormányzói biztosa. - A Kárpátalja arról írt, hogy „önálló pénzintézetet alapítottak a kárpátaljai magyarok”. A Tiszaháti Magyar Bank Ungváron és Beregszászban székel.

1939. július 30-31. Fegyveres incidens történt a magyar-román határon Técső körzetében.

1939. július Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. - Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. - Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. - Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. - Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

1939. augusztus eleje Aknaszlatinán járt Horthy Miklós kormányzó és felesége.

1939. augusztus 1. A magyar kormány Bukarestben tiltakozott a técsői határincidens miatt. - A Magyar Kisebbség közölte Balogh Arthur: „Vélemények a ruszin autonómiáról” című összefoglaló írását.

1939. augusztus 2. A közhivatalok nyelvhasználatát szabályozó rendeletek (5.800/939. sz. és 6.200/939. sz. M. E. rendelet) kiegészítése (18.136/939. sz. M. E. rendelet) kimondta: a) az alkalmazottak a szóbeli érintkezésben kötelesek a „magyarorosz” nyelvet használni, ha a fél „magyarorosz” nyelven fordul hozzájuk. Az átmeneti időben a közszolgálati alkalmazott igénybe vehet tolmácsot; b) köteles elfogadni a „magyarorosz” nyelvű beadványt ugyanúgy, mint a magyar nyelvűt; c) a nyomtatványok nyomtatott szövegrésze kétnyelvű legyen; d) a közhivatalokon kétnyelvű felirat legyen; e) a közhivatalok egymással való érintkezése kizárólag magyar nyelven történik; d) „Kárpátalján a magyarorosz nyelv nem nemzetiségi nyelv, hanem második államnyelv.