Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Perényi Zsigmond hivatali időszaka 337

Карпаторусск'ш Голосъ című napilapnak a párt hivatalos sajtóorgánumaként való elismerését.

1939. július 15-től Beregszász visszakapta rendezett tanácsú megyei város státusát. Polgármester: Hubay Kálmán. Ungvárthj. város lett. - Megindult a magyar-lengyel határforgalom Uzsoknál, Vereckénél és Kőrösmezőnél.

1939. július 16. Perényi Zsigmond, az új kormányzói biztos Huszton megtartotta bemutatkozó beszédét. - Ugyancsak Huszton Bródy András pártértekezleten harcot hirdetett az ún. renegátok - Kaminszki József, llniczky Sándor, Demkó Mihály és Marina Gyula - ellen, akik „a kormány szekerét tolják". - Ungváron megnyílt a Nemzeti Munkaközpont kirendeltsége. Vezetője: Búgra József. - E napon keltezett levél Teleki Pál miniszterelnökhöz: „Alulírottak mint a szolyvai ruszin tannyelvű reálgimnázium szülői tanácsa, 700 tanuló szülőjének képviseletében azzal az alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy a jelenleg Szolyván levő állami reálgimnázium továbbra is itt maradjon és megmaradjon koedukációs jellegűnek.'’ Augusztus 14- én kelt levelében Perényi Zsigmond kormányzói biztos nem javasolta a kérelem támogatását, ľgy azt elvetették.

1939. július 16-24. Minisztertanácsi határozat alapján „a visszatért kárpátaljai területen” mintegy 2 ezer számlálóbiztos nép-, mezőgazdasági és állatösszeírást végzett. A terület 12 146 km2, az összlakosság 671 962 fő, ebből a magyar nemzetiségű 57 ezer. A „nyaraló” 7 ezer, a „távollevő" (nagyrészt aratómunkán az Alföldön) 13 582. A legnagyobb települések lakossága: Munkács 27 291, Ungvár 23 785, Huszt 18 874, Nagyszőlős 12 569, Kőrösmező 10 499 fő. A régió lakosságának felekezeti megoszlása: 61,8% görög katolikus, 17,2% pravoszláv, 12,1% zsidó, 8% római katolikus, 2,2% református.

1939. július 17. Budapesten Teleki Pál miniszterelnök Kárpátalja ügyében tartott értekezletet, melyen Perényi Zsigmond kormányzói biztos kérte, hogy a hatásköre módosítására vonatkozó rendelkezést sürgősen hozzák az összes kárpátaljai hatóság, hivatal, üzemek tudomására.

1939. július 18. MTI-közlemény: „Az A-Zet c. lap pozsonyi forrásból közli, hogy a magyar katonaság és csendőrség a keleti határvidéken megtorló hadjáratot folytat az ún. huculok ellen, akik még 1918-ban és 1919-ben harcoltak a magyarok ellen. Sok hucul ül a magyar börtönökben és a nyíregyházi internálótáborban. E napokban Rahón a ruszinok megtámadtak és lelőttek egy magyar járőrt, aminek következtében az ostromállapotot megszigorították. - Ugyancsak pozsonyi jelentésből közli a lap, hogy a magyar