Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
334 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka pátaljára történő kiterjesztéséről rendelkezett. - Az 5.920/939. M. E. rendelet a polgári peres és nem peres jogszabályok hatályának kiterjesztéséről. - Kihirdették az Országos Törvénytárban az 1939:VI. tc.-t a kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítéséről (12 171 km2, 496 ezer lakos, ebből magyar 63 ezer, 12,7%), amely azonnal hatályba lépett (kelt június 22-én). 1939. június 27. Kárpátalján polgári igazságszolgáltatás lépett életbe. Újra felállítják az alsóvereckei, a huszti, az ilosvai, a nagybereznai, a nagyszőlősi, az ökörmezői, a rahói, a szobránci, a técsői kir. járásbíróságot, Huszton a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget. - Horthy Miklós kormányzó amnesztiarendelete: „kegyelemben részesítem állampolgárságra és nemzetiségre tekintet nélkül mindazokat, akiket a kárpátaljai területek állami hovatartozásának kérdésével, illetve az előállott politikai feszültséggel kapcsolatban a jelen elhatározásom kibocsátásig elkövetett bűncselekmények miatt a polgári vagy katonai büntetőbíróság jogerősen elítélt s akik ellen polgári vagy katonai büntetőbíróság előtt ily cselekmény miatt kell bűnvádi eljárást indítani vagy folytatni. ” 1939. június 28. Horthy Miklós kormányzó kinevezte Kárpátalja kormányzói biztosát Perényi Zsigmond koronaőr személyében (1870-1946, 1919. Vili. 15—VI11. 27.: belügyminiszter a Friedrich-kormányban, az 1919 szeptemberében alakult Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, 1939. VI. 15-től felsőházi második elnök, 1943. X. 23-tól [1944. XI. 3-ig] felsőházi elnök.) -> 1940. szeptember 12. - A felvidéki és a kárpátaljai képviselők „bevonultak” a parlamentbe. A kárpátaljai képviselők: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuha Sándor, Hajovics Péter, Habka Péter, Hokky Károly, Homicsko Vladimir, Spák Iván, Zsegora Ödön. Bemutatkozás június 30-án. 1939. június 29. Budapesti küldöttség márványtáblát leplezett le a nevickei várban. Felirata: „Ezt az emléktáblát II. Rákóczi Ferenc hűséges vezérének, gróf Bercsényi Miklós emlékezetére, az elszakított északkeleti Felvidék visszatérésének esztendejében emelte a Magyar Turista Egyesület. ” 1939. június 30. Novákovits Béla, a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője a következőket jelentette a m. kir. Honvéd Vezérkar főnökének: „a bujtogatás a lakosság nehezebb gazdasági helyzetét és a Kárpátalja államjogi helyzetének bizonytalan voltát emlegetve igyekszik a népet Magyarország ellen hangolni és Kárpátaljának hol Németországhoz, hol Oroszországhoz csatolásával bíztatja a lakosságot egy jobb változás bekövetkezésére. ” „A ruszin tanítóság magatartása sok helyen szintén kifogás alá esik.
