Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Katonai közigazgatás 327

amelynek tisztviselői a ruszinszkói autonómia előkészítése, gyakorlati keresztülvitele és a szóban forgó terület viszonyai felől megfelelő személyi és tárgyi ismeretekkel bírnak." „A közigazgatást a helyszínen vivő katonai parancsnokságok minden személyi vonatkozású intézkedéseikben előzőleg hallgassák meg Marina Gyula kormánymegbízottat." - A Pesti Újságoan Zámbori Antal foglalkozott a kárpátaljai autonómia kérdésével.

1939. április 5. Bölöny József jogász értekezett a kárpátaljai autonómiáról a Magyar Nemzetben.

1939. április 6. A honvéd vezérkar helyzetjelentéséből: Lengyelországban cseh légió szerveződik „cseh emigránsokból, Szlovákiában és Kárpátalján lakó csehbarát szlovákokból, ruszinokból és zsidó fiatalokból". L. Prchala a kijelölt főparancsnok. Kárpátalján a szervezést „az ungvári lengyel konzulátus tisztviselői végzik”. A szervezkedés központja Lemberg. - Húszéves szünet után Ungváron újra indult Ung Vármegye Hivatalos Lapja. Felelős szerkesztő: Osvald János vármegyei jegyző.

1939. április 9. Az Őslakó írta: „A rossz emlékű csehszlovák»demokráciának« talán egyetlen jó hagyatéka a könyvtártörvény, amelynek alapján a felvidéki városokban és falvakban kitűnő magyar könyvtárak létesültek. Ezen törvény ugyanis kötelességükké tette a városoknak az ingyenes könyvtárak felállítását. ” - Ortutay Jenő az Új Magyarságban kifejtette: a kárpátaljai autonómia fő kérdése, hogy területi vagy népi alapra helyezkedjen.

1939. április 11. Magyarország kilépett a Népszövetségből. - Bródy András rövid Kárpátaljai körútja során a ruszin nemzeti egységre szólított fel.

1939. április 12. A m. kir. rendőrség vidéki főkapitányának helyzetjelentése Ungvárról a miniszterelnökségnek: „Az ungvári kapitányság jelentése alapján tisztelettel jelentem, hogy Kárpátalja visszacsatolása óta a ruszin autonómia érdekében igen élénk propaganda folyik, mely propaganda egyaránt foglalkoztatja a magyar és ruszin köröket."

1939. április 13. MTI-jelentés a magyar honvédség veszteségéről „a ruszin területek megszállásával kapcsolatban": 72 halott, 164 sebesült, 3 eltűnt személy, 2 fogságba esett.

1939. április 14. Teleki Pál miniszterelnök szűk körű értekezleten felszólította Pataky Tibor államtitkárt, hogy az autonómiára vonatkozóan kérje ki elsősorban az érdekelt kárpátaljai közéleti személyiségek írásos véleményét. A beérkezett vélemények kivonata április 24-én került Teleki elé Qavaslattevők: Vladár Gábor, Bethlen István, llniczky Sándor, Fenczik István, R. Vozáry Aladár, Kaminszki József és mások).