Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
314 A kormányzati autonómia időszaka 1939. január 29. Az Őslakó írta: „Munkácsról eddig, a volt cseh lakosságon kívül 2500-an távoztak el, főként olyan zsidó vallásé polgárok, akik a cseh megszállás idején az idegenből, sokszor messze földről költöztek be Munkácsra. ” 1939. január 31. A Szics-gárda zsidópogromot hajtott végre Kövesligeten. - A munkácsi Kertvárost a német nemzetiszocializmus uralomra jutása évfordulójának emlékezetére Hitler Kertvárosnak nevezték el. - Ungvárra érkezett Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1939. január Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. - Telefon-összeköttetés létesült Ungvár-Perecseny, Ungvár-Huszt, Munkács-Szolyva, Debrecen-Huszt között. - Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. - Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. - Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét". Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. - Budapesten vendégszerepeit több ruszin műkedvelő együttes. - Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. - Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását. 1939. február 1. Berlinben döntöttek az új német konzulátusok megnyitásáról, többek között a cseh-szlovákiai Huszton. - E naptól Kárpátalja postaügyei a kassai postaigazgatósághoz tartoztak (eddig a „felszabadult területek posta-igazgatósága” volt az irányító szerv). - A cseh/szlovák tisztviselők egy része megkezdte a készülődést Huszt, Nagyszőlős, Podhering, Beregszentmiklós és Perecseny elhagyására. 1939. február 2. Volosin Avgusztin miniszterelnök a következő körlevelet adta ki: Kárpáti Ukrajnában a német nép tagjai, függetlenül állampolgárságuktól, nemzetiszocialista alapon német pártokat szervezhetnek, szabadon használhatják a horogkeresztes jelképet. 1939. február 3. Prágában a magyar követ átnyújtotta a külügyminiszternek a budapesti kormány szóbeli jegyzékét, amelyben tiltakozott a „kárpátorosz" kormány eljárásmódja ellen, amiért visszautasította a magyar kisebbség jelöltjeinek lajstromát, és többeket letartóztatott, akik ezen a lajstromon szerepeltek. A magyar jegyzék a többi között megállapította, hogy ez az eljárásmód ellentétben áll a bécsi döntőbírósági ítélet 5. pontjával.
