Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
284 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban teni magyarság ezt a hatalmi jogkört Szlovákia és Kárpátalja keretében a magyarlakta területen gyakorolja. " 1938. augusztus 28. Visken megalakult a PRMKE helyi szervezete. A Kárpáti Magyar Hírlap szeptember 9-i számában azt írta ezzel kapcsolatban, hogy a kérdés sokáig húzódott, „az volt az akadály, hogy nagyon sok egyesület van, míg most végre sikerült az összes egyesületeket a PRMKE zászlója alatt egyesíteni". 1938. augusztus 31. A Kárpáti Magyar Hírlap írta: a belgiumi munkanélküliség következtében kénytelenek visszatérni azok a kárpátaljai munkások, akik mindenüket pénzzé téve vándoroltak ki, hogy az ottani kőszénbányákban nyerjenek alkalmazást. 1938. szeptember 4. Az ungi Homokon megalakult a PRMKE helyi szervezete. Elnök: Gyöngyössy Endre. - Gerovsky Aleksei, az amerikai ruszinok képviselője irodát nyitott Prágában. - Az Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Перша Украшська Центральна Народна Рада) ülésén elfogadott határozatban követelték a saint-germaini békében foglaltak teljesítését, Gerovsky kiutasítását Csehszlovákiából. - Megalakult az Ukrán Népi Védegylet (УкраТнська Народна Оборона, rövidítése: УНО). Ez a szervezet szállt szembe fegyveresen az október folyamán a határon átszivárgó magyar szabadcsapatokkal. Az UNO védelme alatt települt át november elején az autonóm kormány Ungvárról Husztra. 1938. szeptember 6. Az Autonóm Földműves Szövetség jóváhagyta az Orosz Autonóm Blokk megalakulását. Határozat: követelik a földműves szövetség és az agrárpárt együttműködését szabályozó 7 pont betartását, a szojmválasztás kiírását, a kárpátorosz autonóm terület alkotmányának megadását, a terület határainak kijelölését, a létfenntartáshoz szükséges feltételek biztosítását minden lakos számára. Az ülésen Bródy András felvetette az együttműködés lehetőségét a magyarokkal és a zsidókkal. - A német külügyminisztérium emlékirata Adolf Hitler kancellár számára Kárpátukrajna ügyében: „Egy független Kárpátukrán állam külső támogatás nélkül jelenleg aligha lenne életképes. Ennek a megoldásnak mégis lenne előnye, hiszen a jövendő Nagy-Ukrajna magvát itt teremtenénk meg vele [...] Mindenesetre autonómiát kell követelni Kárpátukrajna számára a nemzeti önrendelkezési jog jelszavával, és ebben a kérdésben valószínűleg nem lesznek véleményeltérések. ” 1938. szeptember 7. A Kárpáti Magyar Hírlap idézte Bródy András nyilatkozatát: „Podkarpatszka Ruszban az egész őslakosság meg van győződve arról, hogy ha az év végéig nem érjük el a legszélesebb körű autonómiát, azt sohase kapjuk meg [...] Podkar-