Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

216 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1933. június 11. Beregszászban ülésezett a Magyar Nemzeti Párt alsóberegi körzeti választmánya. Hokky Károly parlamenti képvi­selő a Kurtyák-párttal közös harcra szólított fel az autonómia ér­dekében. Korláth Endre szenátor felszólalásából: szlovenszkói és kárpátaljai őslakos csak őslakossal legyen egy politikai tábor­ban. - Ungváron Kárpátalja válogatottja-Budapest válogatottja labdarúgó-mérkőzésre került sor. 5. Interregnum 2. 1933. VI. 15-1935. II. 15. 1933. június 15. Meghalt Beszkid Anton, aki 1923. november 18. óta Kárpátalja kormányzója volt. Június 18-án temették el Ungvá­ron. A gyászszertartást Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Kato­likus Egyházmegye püspöke celebrálta. -> 1935. február 15. 1933. június 17. Ungváron Magyar Színházi Szövetkezet alakult, amely a kárpátaljai Országos Hivataltól megkapta a jogot arra, hogy pályázat útján kinevezze a kárpátaljai színigazgatót. 1933. június 21. Autós „ügyességi és gyorsasági” verseny volt Mun­kácson. 1933. június 25. Ökörmezőn a Szabadság-emlékműnél ruszin pár­tok tiltakozó gyűlést tartottak „Magyarországnak és szövetsége­seinek a demokrácia és a Csehszlovák Köztársaság területei el­len szövődő merényletterve ellen”. 1933. június Az idei nyári nagytábort a kárpátaljai magyar fiú- és lánycserkészek Rozsnyón tartották. 1933. július eleje Az állandó esőzések hatalmas árvizet okoztak a Tisza mentén, főleg a Rahó és Badaló közötti szakaszon. A tető­zés július 8-án éjjel volt. A mezőgazdasági termés mindenütt el­pusztult. Tiszaújlakon 280 lakóház és melléképület dőlt romba. Az egész Nagyszőlősi járásban jelentős a kár. A víz Nagybocskón és Bustyaházán elvitte a hidat. J. Černy belügyminiszter azonnal a helyszínre utazott. Július 16-i számában Az Őslakó a követke­zőket írta: „Tiszaújlak község lakosságát leírhatatlanul borzal­mas katasztrófa érte. Az árvíz ezreknek tette tönkre minden va­gyonát. Se lakásuk, se ruhájuk nincs és éheznek [...] A látvány, a romhalmaz, a pusztulás, mely ezt a városkát és környékét ér­te, egyre inkább rémesebb. [...] Csak most kezd látszani, milyen végzete lett ennek a vidéknek.” Az árvíz sújtotta Tiszaújlakról Mó­ricz Zsigmond is cikket írt A magyar tenger címmel a Pesti Nap­lóban. A becsült kár mintegy 40 millió K. 1933. július 2. A Magyar Nemzeti Párt ungi körzetének választmá­nyi ülésén Korláth Endre szenátor elmondta: Kárpátalján 17 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom