Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 213 védelme s e küzdelem győzni is fog, ha meg lesz az összefogás. Ebben a harcban nem lehet helye féltékenységnek vagy rivalizá­lásnak. " - A cseh agrárpártból kivált tagok Ungváron megalakí­tották az Alkotmányos Magyar Néppártot. Elnök: Visnovsky Mi­lán. 1933. április 1-9. A Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szö­vetsége borkiállítást rendezett Ungváron. „Tudott dolog, hogy a köztársaság legkitűnőbb borai Podkarpatszka Ruszban, köze­lebbről Beregszászban, Szerednyén, Csertészen, Kaszonyban, Munkácson és más neves podkarpatszka ruszi szőlőtermő he­lyen teremnek.” A hivatalos statisztika szerint Kárpátalja 485 községe közül 78-ban (17%) folyik szőlőtermesztés, az átlagos évi bortermelés 90 ezer hektoliter. Ez körülbelül negyede a köz­társaság évi bortermelésének. 1933. április 5. Ungváron tartotta gyűlését a Ruszinszkói Fényképé­szek Szövetsége, melyen elhatározták: memorandumban tilta­koznak a kereskedelemügyi minisztériumnál amiatt, hogy „az amatőr fényképészek rontják a hivatásosok egzisztenciáját”. 1933. április 9. A keresztényszocialista párt sajtóközleményben szólította fel a lakosságot Kárpátalján: követeljen magyar iskolát ott, ahol a kisebbség száma eléri a kisebbségi nyelvi jogok gya­korlására megszabott 20 százalékot. 1933. április 10. Ungváron a Katolikus Legényegylet és a Kis Teréz­­ke Leányklub színtársulata bemutatta Fülöp Árpád A Megváltó cí­mű hatfelvonásos drámai költeményét. 1933. április 11. Munkácson a zsidó ügyvédek, valamint orvosok szövetsége, a Kereskedelmi Kör tiltakozó gyűlést szervezett a németországi zsidóüldözések miatt. Jelen volt R. Vozáry Aladár, aki a magyar újságírók és a magyar társadalom nevében fejezte ki együttérzését „a mély fájdalmakat átélő zsidósággal”. 1933. április 16. Az MSE szervezésében Munkácson első ízben ke­rült sor nemzetközi asztalitenisz-versenyre. 1933. április 25. Bródy András (Ruszinszkói Autonóm Földműves Szövetség) képviselő parlamenti beszédéből: „mi ruszinok [...] minden körülmények között kívánjuk a határrevíziót, mert a Ti­­sza-völgyről és a Máramarosszigetről mi sohasem mondunk le. ” Nincs semmi oka, hogy támadjuk a magyarokat, a magyar kultú­rát, mert „Podkarpatszka Ruszban ők épp úgy küzdenek auto­nóm jogaink megvalósításáért, mint mi magunk is". Kárpátaljára stratégiai szempontból volt szükség: elválasztani Magyarorszá­got és Lengyelországot, megteremteni a kapcsolatot Romániá­val. - Siménfalvy Árpád, a magyar pártszövetség tartományi kép­viselője beadványt terjesztett a kárpátaljai tartománygyűlés elé a

Next

/
Oldalképek
Tartalom