Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 205

1932. augusztus 17-i keltezéssel „a munkácsi gimnázium magyar osztályait kérő szülők képviselete” nyílt levelet intézett a csehszlovák szociáldemokrata párt munkácsi vezetőségéhez.

1932. augusztus 28. Azok a tiszaújlaki árvízkárosultak, akiknek nincs rendezve az állampolgársági ügye, levelet intéztek a csehszlovákiai magyar lapokhoz, melyben elpanaszolják: a kormány akciója a károsultak felsegélyezésére és a romba dőlt házak felépítésére rájuk nem vonatkozik, pedig tőlük is beszedik az adót, fiaikat elviszik katonának. (Körülbelül 40 családról van szó.)

1932. szeptember 4. Lerakták a beregszászi magyar társadalom összefogásával épülő magyar internátus alapkövét. —> 1936. szeptember 27.

1932. szeptember 8. Sztojka Sándor görög katolikus püspök Rómába utazott, hogy részt vegyen a püspöki konferencián.

1932. szeptember 11. Dolgozó Parasztok Egyesülete néven Munkácson újjáalakult a betiltott Dolgozó Parasztok Szövetsége.

1932. szeptember közepe Arany János halálának 50. évfordulójáról emlékeztek meg az ungvári római katolikus Mária Kongregáció leányklubjában. Az ünnepi beszédet Rácz Pál tartotta.

1932. szeptember 17. Huszton tartotta országos kongresszusát a Podkarpatszka Ruszi Autonóm Földműves Szövetség. A határozatból: „Politikailag: követelik a békeszerződések Kárpátaljára vonatkozó határozatainak teljes mértékben való végrehajtását, az autonóm szojm megalakítását, a választásoknak azonnali elrendelését, a kormányzói jogkör meghatározását, a határoknak Poprádig való megállapítását. Követelések a kultúra terén: az orosz nyelvnek az összes állami hivatalokban hivatalos nyelvként való bevezetése, az iskolákból az ukrán nyelv teljes kiszorítása, a megfelelő orosz tankönyvek jóváhagyása és kötelezővé tétele.- Gazdasági követelések: 4 éves moratórium a gazdaközönség adó- és magántartozásaira, a foglalások és árverések felfüggesztése, azonnali kereskedelmi és gazdasági szerződés kötendő Magyarországgal, vámmentes vetőmag és kenyérmag biztosítása [...] földreform [...] az erdőkitermelés és a faipar azonnali megindítása.” Az elfogadott nemzeti zászló: „aranyszegélyes, zöld selyem alapra hímzendő s festendő aranymedve."

1932. szeptember 18. Az Őslakó írta: „Kárpátaljának az erdőkitermelés és a faipar, a fűrészek adnak munka- és kenyérkereseti lehetőséget”, ám „a csehszlovák-magyar vámháború következtében [...] fokozatosan megszűntették a faipar menetét, a fűrészek munkáját. Ennek következtében fokozódott oly soha nem gondolt méretűvé és mérvűvé Kárpátalján a munkanélküliség, nyomor és ínség. Mert Kárpátalja lakosságának egyharmada