Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

186 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1930. július A munkácsi rendőrség javaslatára a város képviselő­testülete elhatározta, hogy „a cigánytáborok” élére „cigányvajdát (cigánysztárosztát)” állítanak, „kik felügyelni fognak a cigánytá­borokra és összeköttetést képeznek a cigányok és a hatóságok között”. A tisztséget betöltő személyek fizetést kapnak a város­tól. - Munkácson bemutatták az első hangosfilmet, címe: Sze­rencsés fiú. - Munkácson játszott a Vasas labdarúgócsapata. 1930. augusztus 9. Munkácson tartotta első előadását a nemrégi­ben alakult Ruszin Nemzeti Színház. 1930. augusztus 10. A szlovenszkói és kárpátaljai autó- és motor­kerékpár-tulajdonosok megbízhatósági versenyét a Kassa-Ho­­monna-Turjaremete-Polena-Szolyva-Munkács-Beregszász-Ber egújfalu-Kövesd-Munkács-Ungvár-Nagymihály-Gálszécs-Kassa útvonalon rendezték meg. 1930. augusztus 11. Befejeződött a szentmiklósi fűrészüzemben ki­lenc hete tartó sztrájk. 1930. augusztus 19. Andrej Hlinka szlovák néppárti vezető Ungvá­­ron Kurtyák Ivánnal tárgyalt az egységes autonomista blokk meg­teremtéséről. Megegyezés nincs, mert nem tudtak egyezségre jutni a határkérdésben: Hlinka ragaszkodik a jelenlegi határok­hoz, Kurtyák pedig a Poprád folyónál kívánja azt megállapítani. 1930. augusztus 22. A Prágai Magyar Hírlap írta: a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar református egyház új alkotmányának tör­vénybe iktatását a csehszlovák kormány hosszú évek óta húzza­­halasztja. Most a legfőbb közigazgatási bíróság kimondta, hogy a református egyháznak, annak ellenére, hogy a csehszlovák kor­mány eddig nem hagyta jóvá az új alkotmánytörvényt, mégis van alkotmánya, és az utoljára 1904-ben Budapesten tartott zsinat által elfogadott, az államfő által szentesített, a magyar rendele­tek tárában kihirdetett törvények ma is érvényesek és kötelezők úgy az államra, mint az egyházra nézve. 1930. augusztus 29-től szeptember 15-ig 50%-os vasúti kedvez­ménnyel és vízum nélkül lehet Budapestre utazni. 1930. augusztus Balogh Edgár és három sarlós társa - Lőrincz Gyu­la dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár - a kárpátaljai falvakat jár­ták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere és 1931 januárja között. - Többhetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszent­­miklósi fűrésztelepén. - Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését. 1930. szeptember 13. T. G. Masaryk köztársasági elnök Losoncon bejelentette: „Hogy a kultúra iránt érzett őszinte tiszteletemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom