Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

178 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban tatás ügye. Sok magyar, magyar nemzetiségű, magyar anyanyel­vű szülő, olyan helyeken is, ahol van magyar iskola, cseh vagy szlovák iskolába íratja be gyermekét már az elemi oktatásra. Úgy gondolkoznak, hogy így jobban megtanulja gyermekük a szüksé­ges cseh vagy szláv nyelvet s így majd könnyebben nyer elhelye­zést. " 1929. február 15. A prágai képviselőházban felszólaló Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő elmondta: „szeptember 10-én lesz tíz éve Ruszinszkó csatlakozásának, mely idő alatt a vidék népe elvesz­tette azokat a jogokat, amivel a magyar időben rendelkezett. Szojm helyett kinevezett tartománygyűlés kormányozza Ruszinszkót. A tisztviselők többsége mindenütt cseh." 1929. február 29. Lemondott Milan Hodža iskolaügyi miniszter. Utó­da Anton Štefánek. 1929. március 2. Munkácson a színpártoló egyesület szervezésé­ben megtartották az első színészbált. 1929. március 28. Az MTI híre szerint az állami földhivatal program­ja keretében Kárpátalján eddig 191 cseh település létesült 2968 kát. hold területen. 1929. április 8. Sztrájkba léptek Ruszinszkó szőlőmunkásai, új kol­lektív szerződést követelve. 1929. április 16. A budapesti Magyarság írta: Michal Juhász, az amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Párt elnöke felterjesztést inté­zett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyben tájékozta­tást kért a ruszinföldi állapotokra vonatkozóan. 1929. április Beszkid Sándornak, az Országos Hivatal kultúr- és val­lásügyi főtanácsosának jelentése szerint Kárpátalján a követke­ző szekták működnek: szombatosok, evangélisták, Krisztus kö­vetői, bibliai tanítványok, millennisták, skizmatikusok, a hetedik napot megszentelők, nazarénusok, megértők, metodisták. A szektahívők száma kb. 15 000 fő. Legtöbb követője a szombato­soknak van. 1929. május 5. Cyprian páter bajorországi misszionárius Szinyákon felavatta a német családok összefogásával épült római katolikus templomot. 1929. május 15. Sztrájkba léptek az ungvári Mundus Bútorgyár dol­gozói. 1929. június 9. Várpalánkán a római katolikus templom felszentelé­sének évfordulója alkalmából Jézus Szent Szíve búcsúnapot tar­tottak. 1929. június 25. A Beregszászi járási képviselő-testület ülésén Fekésházy Zoltán a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresz­tényszocialista Párt nevében tiltakozott az ellen, hogy a járási hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom