Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Anton Beszkid kormányzása 167 1927. február 8. Tiltakozó népgyűlés volt Ungváron a fővárosi rang megtartásáért. A népgyűlés határozatára másnap nem nyitottak ki az üzletek, szünetelt a munka az üzemekben, műhelyekben, leállt a gépkocsi- és autóbusz-forgalom. 1927. február 12. Beregszászban ülésezett a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége. Az ülésen bejelentette lemondását Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke és Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője. Korláth Endre mint a pártszövetség ügyvezetője ismertette „a ruszinszkói Magyar Nemzeti Pártnak a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal való megállapodását, melyet a választások előtt kötöttek” (szabad kéz az autonómia és a kárpátaljai adminisztrációs ügyekben). 1927. február 19. A Központi Orosz Nemzeti Tanács kiáltványban tiltakozott az ellen, hogy a tervezett közigazgatási reform Podkarpatszka Ruszra is ki fog terjedni (a megígért autonómia helyett). 1927. február 25. Megjelent a Ruszinszkói Színházi Élet első munkácsi száma. Szerkesztők: Kelembéri Sándor és Bernáth Pál. 1927. február 27. A Központi Orosz Nemzeti Tanács nagyszőlősi gyűlésén Gagatko Andrij kijelentette: Kárpátaljához kell csatolni Kelet-Szlovenszkót, s akkor Kassa lesz a terület fővárosa. - Beregszászban megrendezték a hagyományos Magyar Bált. -> 1928. január 7. 1927. február A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére [...] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. [...] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen - éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok - mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád
