Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

158 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

alább négy évig laktak megszakítás nélkül Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely községében [...] igényük van a csehszlovák állampolgárság megadására, ha az említett négy év eltelte óta a kérvény beadásáig megszakítás nélkül a ma Csehszlovákiához tartozó területen bírnak lakóhellyel. ” A törvény szavazásra bocsátása előtt a Magyar Nemzeti Párt tiltakozását jelentette be arra hivatkozva, hogy „a trianoni béke első' szakasza az állampolgársági jogot úgy adja meg a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került volt magyar állampolgároknak, hogy ahhoz a Csehszlovák Köztársaság engedélye nem szükséges”.

1926. július 2. Munkácson tartották a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület kongresszusát. Követelések: az elemi iskolát fejleszszék nyolc évfolyamúvá, építsenek új iskolákat, fogadják el a tanítói szabályzatot, bővítsék 5 évre a tanítóképzést. - Az e napon kelt 106. sz. kormányrendelet Ruszinszkóban a helyi igazgatási szervek működését szabályozta a nagymegyén belül (Szlovenszkóban a 385/922. sz.).

1926. július 3-tól a Ruszinszkói Magyar Hírlap megszűnt a kárpátaljai magyar pártszövetség hivatalos lapja lenni, megvált a laptól Zombory Dezső főszerkesztő. Az újság magántulajdonba került. Laptulajdonos: Kováts Miklós. Főszerkesztő: Árky Ákos („a magyar nemzeti egységen is túlmenő »őslakos egység« eszméjének nagytekintélyű képviselője"). Szerkesztők: Rácz Pál és Kováts Miklós.

1926. július 5. Gébé Péter munkácsi püspök 1924. novemberi memoranduma alapján a kormány elfogadta a kongruatörvényt.

1926. július 8. A szenátus alkotmányjogi bizottságában befejeződött a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat általános vitája.

1926. július 11. A kárpátaljai bortermelők emlékiratot intéztek a kormányhoz, melyben az ágazat válságának megoldására kérték, hogy a területre ne engedjenek be külföldi szállítmányokat, ezenkívül tegyék lehetővé holdanként 3000 korona kamatmentes kölcsön felvételét.

1926. július 13. Virágkarnevál és rózsakirálynő-választás volt Ungváron a városi atlétikai klub szervezésében.

1926. július 14. A szenátus második olvasatban elfogadta a közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslatot.

1926. július 26. A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó legmagyarabb városa Beregszász. Ha pedig a csehek részéről ok nélkül ruszinoknak tartott görög katolikusokat, úgyszintén a hivatalosan zsidó nemzetiségként kezelt izraelitákat is magyaroknak vesszük, aminthogy a tényleges helyzetnek megfelelően azoknak is kell vennünk, egyenesen színmagyar városnak is mondhatjuk,