Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

156 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

1926. június 1. Küldöttség jelent meg Zseltvay János ungi zsupánnál, és átnyújtotta a következő memorandumot (részlet): „Zsupán úr! Az Ön által feloszlatott Ungvár városi képviselőtestületben - a cseh nemzetiszocialista és a szociáldemokrata pártok kivételével - képviselve volt pártok megbízásából jelentünk meg, hogy ezek közös egyetértésben hozott határozatát átadva kérjük Zsupán urat, miszerint a Zsupán úr által ezelőtt 20 hónappal feloszlatott képviselőtestületet ugyancsak disretionális joga alapján, de egyúttal a még érvényben levő törvények betartása okából is, újra egybehívni méltóztassék." A hivatkozott törvény: „1886. évi XXII. te. 61. §."Zseltvay válasza: a feloszlatás nem a hivatkozott, hanem csehszlovák kormányrendelet adta jog alapján történt; „a képviselőtestület összehívására sajnos pozitív ígéretet nem tehetek, mert az előbb jelzett törvény [...J a képviselőtestület összehívását nem utalja a hatáskörömbe.” ->

1928. október 17.

1926. június 4. Az e napon kelt 84. sz. kormányrendelet kimondta a három ruszinszkói zsupa (ungi, beregi, máramarosi) összevonását. —> 1926. július 1.

1926. június 7. Ungváron Kurtyák Iván szervezésében megalakult a Ruszin Nemzeti Tanács, mely határozatban foglalt állást az autonomista politika mellett, tiltakozott a Ruszinföld elcsehesftése ellen, követelte, hogy a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, a kormány Kárpátalján gazdasági és szociális intézkedéseket csak a tanács bevonásával tehessen, a ruszin legyen a hivatalos nyelv, a terület határai a Poprádig terjedjenek, kinyilvánította, hogy a magyarság egyenrangú nemzetiség, számukra biztosítani kell a nemzeti fejlődés feltételeit.

1926. június 10. Kárpátalja parlamenti képviselői egységesen állást foglaltak a terület nagyzsupává alakítása ellen, mert az az autonómia megadásának újabb elodázását jelenti. „Mindaddig, amíg életbe nem lép Ruszinszkó autonómiája, amíg nem hívják össze az autonóm szojmot és nem állapítják meg a végleges határokat, nemcsak idő előttinek, hanem törvényellenesnek is tartjuk a mai megyei szervezet megváltoztatását. Mert a békeszerződés és a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytörvénye harmadik és negyedik paragrafusa és a Podkarpatská Rus generális statútumai értelmében a helyi közigazgatás ügye kizárólag a szojm hatáskörébe tartozik. Ennek következtében csakis a szojmnak van joga határozni a megyék szervezete és a megyei határok és székhelyek megváltoztatása tárgyában, mert a megyei szervezet elsősorban helyi közigazgatásnak tekinthető." A minisztertanácshoz benyújtott tiltakozást aláírták: Volosin Avgusztin, Gagatko Andrij,