Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 141

tem szabad és boldog.” Stefán még ezen a napon Ungvárra érkezett, és a Kárpáti Híradó szerint „lejelentkezett Vohlidal rendőrigazgatónál s loyalitási nyilatkozatot tett Rozsypal alkormányzónál”.

1925. április 8. A beregszászi kisgazdapárti vezetők írásban is bejelentették csatlakozásukat Szent-lvány mozgalmához. (A gyűlésre nem hívták meg Egry Ferencet, a kárpátaljai kisgazdapárt elnökét.) A párt hivatalos lapja, a Kárpátaljai Magyar Gazda írta: „Mi a ruszinszkói keresztényszocialista párttal engedmények, sokszor önfeláldozás árán is, mindig testvén jó viszonyt igyekeztünk fenntartani, de azért már most ki kell jelentenünk, hogy aki nem lesz benne az egységes magyar pártban, ebben a minden jó magyart befogadni kész és hivatott szent hajlékban - azokban mi politikai ellenfelet fogunk látni akkor is, ha keresztényszocialistának hívják őket. ”

1925. április 15. Életbe lépett az ún. kisiskola-törvény, amely kimondta: „A vallástanulás alól a felekezet nélküli vagy nem törvényes felekezethez tartozó tanulók felmentendők. De épp így nem köteles vallástani órára járni minden más tanuló sem, ha a felmentést külön kéri. ” „Az állami felügyeletet a hittantanítás felett elsősorban a járási, illetve országos tanfelügyelők gyakorolják. ”

1925. április 16. A Kárpáti Híradó azzal a felhívással fordult Csehszlovákia Kommunista Pártja kárpátaljai kerületének vezetőségéhez, hogy a centralista szociáldemokrata párt elégedetlen tagjaival alapítsanak egy olyan szocialista pártot, amely „a munkásság és a kisemberek érdekeiért teljes erővel küzd s amellett fő programpontja Ruszinszkó autonómiájának kivívása volna”.

1925. április 18. Ungváron együttes ülést tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége és az Őslakosok Autonóm Pártjának parlamenti klubja, hogy állást foglaljanak az egységes magyar politikai tábor ügyében. A határozat: a kárpátaljai magyar pártok szövetsége tiszteletben tartja az ún. érsekújvári egyezményt, s egyedül az ennek alapján létesített pártközi Vezérlő Bizottságot tartja illetékesnek a magyar politika irányításában. Ezért a kárpátaljai magyar pártok szövetsége nem foglal állást az egységes magyar párt ügyében, hanem mindenben a pártközi Vezérlő Bizottság döntésének és irányításának veti alá magát. Az ülésen vendégként részt vett Szentiványi József kisgazdapárti elnök, aki kifejtette, hogy „csak erős és nemzeti alapon való tömörüléssel lehet az idezárt magyarság kulturális megmaradását biztosítani”.

1925. április 22. A Kárpáti Híradó azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák-román vegyes bizottság Bukarestben tárgyalt a kishatár-