Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
86 A húszas évek elejétől 1925-ig A Rákóczi Szövetség elnöksége a tervezet alapján 5 főből állt volna. Az elnöki posztot báró Perényi Zsigmondnak, az ügyvezető elnöki funkciót Rakovszky Ivánnak szánták. Perényi a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke lett, nem vett részt közvetlenül a szövetség munkájában, de befolyása rendkívül nagy volt az elkövetkező években, különösen a kárpátaljai ügyekben. Az elnöki posztot az első évben Rakovszky töltötte be, az ügyvezető elnöki posztot nem hozták létre. Alelnök Kollányi Ferenc volt, aki a Kultúrosztály vezetését is ellátta. Továbbá egy titkár, Farkas Jenő és egy gépírónő alkotta az elnökséget. A teljes személyzetet a két irodaszolgával együtt 21 főben állapították meg. Az általános osztályon Janovetz Lajos vezette a könyvelést és intézte a pénzügyeket. Janovetzen kívül többen dolgoztak a szervezetben, elsősorban a sajtóosztályon, a régi felvidéki szervezetek vezetői és a magyar érzelmű szlovák értelmiségiek, újságírók közül. Az első években itt dolgozott Clair Vilmos, Gombos Béla, Csecsotka Károly, Dobrotka György, Pazúrik József, Pechány Adolf, Pechány Aladár és Podhradszky György. Pechány Adolf csupán néhány hónapig dolgozott a szövetségnél, mivel kinevezték „A magyarországi tótajkúak m. kir. Kormánybiztosává". A szövetség munkatársa lett az 1923- ban Csehszlovákiából történt kiutasítása után Tobler János volt pozsonyi keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő is. Egy 1922 őszén készült kimutatás alapján a társadalmi szervezetek közül a Rákóczi Szövetség rendelkezett a legnagyobb apparátussal. Míg Népies Irodalmi Társaságnak 17, a Szent Gellért Társaságnak 13, a TESZK Papp Antal vezette irodájának csupán 4 alkalmazottja volt, a Rákóczi Szövetség alkalmazottainak száma - a MNSZ ll/A osztály alkalmazottaival együtt - 28 fő volt.280 Ebből a létszámból 15-en nem voltak állami alkalmazottak.281 A többiek, az akkor bevett gyakorlat szerint, különböző minisztériumok állományában voltak. A fizetéseik, a bizalmi állásból kifolyólag, az akkori magyarországi hivatalnokok fizetéséhez viszonyítva magasak voltak, és részesültek az állami tisztviselőknek járó kedvezményes ellátásban is. A szövetség először a Gerlóczy utca 11. szám alatt kapott helyiségeket, majd a piarista gimnázium Váci utca 31-33. számú épületének 4. emeletére költözött. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Szövetség ll/A osztálya is, amely a Felvidéki Ligából alakult.282 A szövetség az első években két fő területen fejtett ki tevékenységet. A Felvidéken élő lakosságra vonatkozó adatgyűjtés és elemzés, valamint az anyaországi támogatások közvetítése a kisebbségi szervezetek felé tartozott a feladatai közé. A Sajtosztály folytatta a Felvidéki Liga által korábban elkezdett adatgyűjtő, -elemző munkát. Havi lapszemléket, valamint jelentéseket készített. Ezek sokszorosított lapokon, 20-30 oldal terjedelemben elsősorban csehszlovák
