Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
62 A hatalomváltástól Trianonig kát pedig a magyar pártok kapták. A két legerősebb politikai tömörülés eredményét összesítve: a szavaztok 86,66 százalékát szerezték meg a szociáldemokraták és a magyar pártok. Felhívom a figyelmet arra, hogy ezt az eredményt némileg torzítja az a tény, hogy az érsekújvári választókerületben csak a magyar és német szociáldemokraták eredményeit számítottam be ennél az összesítésnél, bár a csehszlovák szociáldemokraták is szereztek a magyar járásokban némi szavazatot. A szociáldemokratákon és a magyar pártokon kívül még a szlovák agrárpárt ért el számottevő eredményt a színmagyar területeken. A magyar választók baloldali elkötelezettsége, elsősorban a tömbmagyarságon belül, egyértelműen kiderül az eredményekből. A magyar választók magatartását befolyásolta a háborút követő rossz gazdasági és szociális helyzet. A magyar pártok gyengébb eredményeit elsősorban felkészületlenségük és a szervezetlenségük rovására lehet írni. Az érsekújvári választókerület listájáról Lelley Jenő, Jabloniczky János és Tobler János jutott be a képviselőházba. Mandátumhoz jutott a kassai választókerületben Körmendy-Ékes Lajos és Szent- Ivány József. A kisgazdapárt az érsekújvári választókerületben a listavezető Füssy Kálmán számára tudott mandátumot biztosítani. A szenátusi választások már nem változtattak az erőviszonyokon. Szenátor lett Koperniczky Ferenc és Schmidt Károly Jenő (OKP), valamint Flangos István (kisgazdapárt). A két magyar párt összesen hat képviselői és három szenátori helyet szerzett.181 A választási kampány utolsó napjaiban kézbesítették a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium Magyar Nemzeti Pártot betiltó határozatát. A döntést a minisztérium azzal indokolta, hogy a párt felterjesztett programja „ellentmond az 1920. február 29-én a törvények és rendeletek tárában 121. sz. a. megjelent alkotmány-levélnek és köztársaságunk integritása ellen irányul."182 Ez azonban nem akadályozta meg abban a csehszlovák kormányköröket, hogy ugyanezen a néven Losonc székhellyel engedélyezzenek egy ilyen nevű pártot. Ez a magát magyarnak nevező párt alig 4 ezer szavazatot kapott, és így nem jutott mandátumhoz.183 A választások után tehát nyilvánvalóvá vált, hogy két magyar polgári párt maradt talpon. Az első nemzetgyűlési választások eredményei meghatározóak voltak az elkövetkező majd két évtizedes időszakra. Az első választások alkalmával létrejött a két magyar párt, és kialakult köztük a folyamatos rivalizálás. Ez a két tényező másfél évtizeden keresztül meghatározta a csehszlovákiai magyar pártpolitikát.184 Az első választások azt is megmutatták, hogy a két párt nem
