Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
Tuka Béla szerepe 53 A magyar-francia elképzelések, egy ütőképes magyar haderő létrejöttének lehetősége, pánikszerű félelmet ébresztettek az utódállamok kormányköreiben. Többirányú tevékenységbe kezdtek, hogy ellensúlyozzák ezeket a terveket. A francia-magyar közeledés közvetlen kiváltó oka volt az 1920. augusztus 14-én Jugoszlávia és Csehszlovákia között aláírt ún. szövetséges egyezmény létrejöttének. A két évre kötött politikai és katonai szerződés a trianoni béke által teremtett rend fenntartását tűzte ki célul. Ez az egyezmény képezte a kisantant magvát. A magyar tervek megvalósulására az utódállamok nyomásán kívül kedvezőtlenül hatott a katonai helyzet változása is a térségben. Augusztus 19-én a lengyel csapatok Varsó alatt súlyos csapást mértek a Vörös Hadseregre, és ellentámadásba mentek át. A magyar katonai segítség ezáltal fölöslegessé vált. 1920 őszén változások álltak be a francia belpolitikában is, amelyek kihatással voltak az ország külpolitikai irányvonalára. A történtek hatására a franciák feladták a Magyarországgal kapcsolatos terveket. Október 2-án a varsói francia követ felkereste a lengyel külügyminisztert, és közölte vele, hogy kormánya a kisantanttal szimpatizál, és örömmel látná a lengyel-csehszlovák kapcsolatok kiépítését.150 A felvidéki hadműveletek elmaradásának oka elsősorban a magyar hadsereg gyenge felszereltségében és a Magyarországra nehezedő külpolitikai nyomásban keresendő. A nagyhatalmak és a szomszédos országok egyre erőteljesebben a trianoni békeszerződés betartását és annak ratifikációját követelték, amelyet a magyar vezetés egyre húzott, halasztott. Magyarország belpolitikai és gazdasági válsággal küzdött ebben az időben. A szomszéd országok ellen irányuló háborús tervek nem nyugodtak valós alapokon.151 A hadműveletek előkészítése sem zajlott megfelelő titoktartás mellett. A csehszlovák hírszerzés minden esetben előre jelezte a készülő csapatmozgásokat, sőt még az akciókban résztvevő tisztek nevei is ismertté váltak.152 4. Tuka Béla szerepe A katonai támadás előkészületei megkövetelték, hogy a Csehszlovákiában folyó magyar katonai szervezkedés irányítását egységesítsék. Felmerült annak az igénye, hogy egy olyan személy kezében fussanak össze a katonai szervezkedés szálai, aki az utasításokat egyenesen a kormánytól kapja. Ez az illetékes 1920 januárjától Tuka Béla pozsonyi egyetemi tanár volt. Az ő személyes képességei, jogi tudása, szervezőképessége és konspirációs tevékenysége kiemelkedik a magyar kormányzat megbízottainak, hírszerzőinek és kéme
