Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A magyarság vezetői az új közéletben 43 kedésnek, Pozsony és Kassa. A Pozsonyi Keresztényszocialista Egyesület, amelynek a háború előtt 700-1000 tagja volt, a megszállás után önálló működésbe kezdett. Igyekezett megnyerni a pozsonyi magyar és német arisztokrácia képviselőinek támogatását, kevés sikerrel. Tobler János főtitkár visszaemlékezése alapján a kezdeti hónapokban alig néhány tucat aktív tagja maradt az egyesületnek. Jóváhagyásra benyújtotta alapszabályát a hatóságokhoz, és 17 keresztényszocialista szervezet részvételével szövetséget hozott létre. Ezek közül az egyik legjelentősebb a nyitrai szervezet, amelynek vezetője Lelley Jenő ügyvéd volt. Nyitrán jelent meg a keresztényszocialisták első magyar nyelvű hetilapja 1919. április 19- én Népakarat címmel.109 A kassai csoport Fischer-Colbrie püspök körül jött létre, s élén Wirth Gyula, Fleischmann Gyula és Tost Barna állt. Torna-Abaúj megye és Kassa zsupánja 1919. december 7-én kelt heti jelentésében a következőket írta: ....az itteni kereszt. szoc. szervezet veszélyes törekvésre adta magát. Az mellet, hogy állandóan teljes lojalitást ígér és a vallásos erkölcs, valamint az antiszemitizmus leple alatt igyekszik a szlovák munkásságot is megszerezni, kétségtelen, hogy ez a párt szimpatizál a jelenlegi magyarországi kurzussal, támogatja az itteni magyar klérus (Tost Barna kanonok, dr. Konrády kanonok, dr. Fischer-Colbrie püspök, akik soviniszták és monarchisták) és tagsága államellenes szellemben van informálva.’’110 Az újjászerveződő keresztényszocialista mozgalom hangsúlyozta keresztény egyetemes jellegét, és az összes „őslakos" szlovákiai polgár pártja kívánt lenni. A pártépítésbe igyekeztek bekapcsolni a magyarokon kívül a szlovákokat és a németeket is. Az első hónapokból származó fennmaradt dokumentumokban, a háború utáni nyomorra és baloldali mozgalmakra reagálva, a párt elsősorban szociális követeléseinek adott hangot.111 A párt Ungvárott 1919-ben kiadott programjában 18 pont szerepel, valamennyi szociális, gazdasági jellegű. Az első helyen a nyolcórás munkanap és a megfelelő munkabér szerepel. A 30 oldalas kiadványban egyetlen semmitmondó bekezdés utal a nemzetiségi kérdésre: „Megértést keres és kíván a Szlovenszkó területén élő összes nemzetiségek között, hogy közösen dolgozzanak a társadalom jólétén, a kultúra felvirágzásán és az emberek békéjén.’’ Más szocialista pártok programjától csak a keresztény szellemiség és a katolikus egyházzal, papsággal való együttműködés hirdetése különböztette meg. Ugyanakkor elhatárolódott a proletárforradalom eszméjétől. „A Kér. Szoc. párt nem látja indokoltnak és igazságosnak, hogy egy napon a proletárság a társadalom egy osztálya forradalommal a maga kezébe vegye át a hatalmat és uralkodjon a többiek fölött a szocializmus nevében.”112 Ha
