Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A magyarság vezetői az új közéletben 41 papjai mellett, és szembefordult a magyarosítással.1“ A püspöki székek nagyrészt évekig betöltetlenek maradtak. Az első három szlovák püspököt 1921 februárjában nevezték ki. A katolikus papságot megosztotta a nemzeti hovatartozás. A szlovák papság nagy része az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppártot támogatta, amely a szlovák nemzet különállását és Szlovákia autonómiáját hirdette. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának rendezetlensége, az egységes csehszlovák nemzet fikciójának hirdetése a kezdetektől rányomta bélyegét az új államra. A Szlovák Néppárt köré tömörült szlovák papság az első hónapokban, években arra törekedett, hogy az elűzött magyar főpapság kezéből az egyház vezetését kivegye, és a püspöki székeket saját köréből kijelölt emberekkel töltse be. Ez a törekvés a Vatikán ellenállása miatt két évig nem valósulhatott meg.101 A magyar alsóbb papság döntő többsége nem tudta elfogadni az államfordulatot, és az ő esetükben az ellenállást csak növelték az új állam vallásellenes intézkedései. A szlovák papok egy része is magyar érzelmű volt. Ezt bizonyítja, hogy az Országos Keresztényszocialista Pártban több szlovák pap működött (Petrášek Ágoston, Dobránszky János stb.). Évekig megoldatlan volt a megszállt területek egyházmegyéinek az esztergomi érsekséghez való viszonya. 1919 novemberében a magyar nemzetiségű papság Pozsonyban gyűlést tartott, amelyen foglalkozott az őket ért sérelmekkel. Palkovich Viktor gútai esperes emlékiratba foglalta a sérelmeket, és felterjesztette a nagyszombati érseki helyetteshez. A memorandum tiltakozott az egyházi vagyon zárolása ellen és amiatt, hogy az esztergomi főegyházmegye papságát a határ elvágja főpásztorától.102 A kormány igyekezett a magyar papságot is rávenni a köztársaság iránti fogadalom letételére. A magyar érzelmű papság ezt sok helyütt megtagadta.103 Az egyházmegyék kérdését csak később, az 1927. december 17-én a Szentszék és Csehszlovákia között létrejött egyezmény (Modus vivendi) szabályozta. Ennek értelmében az egyházmegyék határai az országhatárral egybeesnek, és a köztársaság területén csak a határokon belül székelő püspökök bírhatnak egyházi hatáskörrel. Az egyházmegyék új határainak kijelölésére a két szerződő fél külön bizottságot hozott létre. A szerződés értelmében a csehszlovák kormány véleményezhette a püspöki székbe jelölt személyeket (nem jelentenek-e veszélyt az állam biztonságára, nem fejtenek-e ki irredenta tevékenységet). A Modus vivendi általános elveket fogalmazott meg, további lépésre, az új egyházmegyék határának kialakítására még kereken egy évtizedet kellett várni. 1937. szeptember 2-án adta ki XI. Pius pápa Ad ecclesiastlci regiminis incrementum című bulláját, amely már konkrét ígéretet tartalmazott két új, egy római katolikus
