Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 333

zésébe. 1920 decemberében a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé választották. Az 1925-ben a kisgazdapárt és a jogpárt egyesüléséből létrejött MNP egyik alelnöke lett. 1929-ben szenátorrá választották. Kezdeményező szerepe volt az Egyesült Magyar Párt létrehozásában. 1937-től újra szenátor. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe, és a felvidéki minisztérium államtitkára lett. 66, 71-72, 78, 94, 114-115, 124, 137, 140, 148, 155, 158, 168, 171, 188-189, 198, 202-203, 209-210, 229, 285, 288.

Szinyei Merse István (1862-?) a Sáros megyei Jernyén született. Budapesten végzett jogi tanulmányokat, majd különböző közigazgatási posztokat töltött be a felvidéki megyékben az első világháború előtt. Volt Sáros, Árva és Zemplén megye főispánja. A háború után Magyarországra költözött, ahol részt vett különböző Felvidékkel kapcsolatos szervezkedésekben. 1922-ben a Rákóczi Szövetség elnöke volt. A Bethlen-kormány idején a kisebbségi ügyekben nagy befolyással bírt. 87-90, 103-104, 106, 265, 269-270, 272.

Szüliő Géza (1872-1957) Budapesten született és szerzett ügyvédi diplomát. Fiatalon, már 1901-ben a budapesti parlament képviselőjévé választották, amelynek egészen a forradalom kitöréséig tagja volta néppárt színeiben. Ekkor visszavonult Pozsony megyei birtokára, és részt vett a csehszlovákiai magyarság politikai életének elindításában. 1920-tól gyakorlatilag külföldön tevékenykedett, a magyar kisebbségi jogok védelméhez igyekezett külföldi támogatást szerezni. 1925-ben hazatér Csehszlovákiába, és az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé és ugyanabban az évben nemzetgyűlési képviselővé választják. Elnöki posztjáról 1932-ben lemondott, de egészen a bécsi döntésig a prágai parlamentben tevékenykedett. A korszak egyik legtehetségesebb csehszlovákiai magyar politikusa. A bécsi döntés után a magyar Felsőház tagja lett. 6, 39, 56, 81, 96, 101, 116-117, 119, 122-123, 125-126, 128, 131, 134-135,137, 139, 140-144, 148-150, 152-157, 160, 163-166, 168, 170-172, 175-179, 182-188, 191, 193-195, 197, 200-204, 206-210, 218-219, 223, 225, 227-229, 231-234, 237, 261-263, 274-292.

Szvatkó Pál (1901-1959) újságíró, esszéíró. Zsolnatarnón született, gyermekkorát Nagyszombatban töltötte. A budapesti egyetemen szerzett filozófiai doktorátust. 1924-1938 között a Prágai Ma