Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 327

kizárták a pártból. Később visszatért a pártba, és 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választják. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe. 197.

Prőnay Görgy (1887-?) Budapesten végezte jogi tanulmányait. Harcolt az első világháborúban, 38 hónapot töltött hadifogságban. Bethlen István kormányában a Miniszterelnökség államtitkáraként dolgozott. 1922-1934 között országgyűlési képviselő. 1935-től a Felsőház tagja. 123, 125, 140.

Raffay Sándor (1866-1947) evangélikus püspök. 1887-től a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián, majd külföldi egyetemeken tanult. 1906-tól a pozsonyi evangélikus teológia tanára, 1908-tól budapesti lelkész. 1918-tól a bányai evangélikus egyházkerület püspöke. Az államfordulat után a felvidéki magyar evangélikusok gondozására létrehozott Thököly Szövetség elnöke volt. jelentős szerepet játszott a felvidéki kisebbségi ügyekben, elsősorban a felvidéki magyar evangélikus iskolák fenntartásában. 84, 107.

Rakovszky Elek az államfordulat előtt Sáros megyében a megyei közigazgatásban dolgozott. 1927-ben Magyarországra repatriált. 88.

Rakovszky Iván (1885-1960) Budapesten született, a középiskolái elvégzése után jogi doktorárust szerzett. 1907-től Turóc megye aljegyzője, majd főjegyzője. 1910-től munkapárti parlamenti képviselő. A háború alatt a Turóc megyei vöröskereszt elnöke, majd a Kárpátok védelmére rendelt német csapatok mellett polgári biztos. A Tanácsköztársaság alatt részt vett Bethlen István ellenforradalmi mozgalmában. Az elfogatása elől a Felvidékre menekül. Az államfordulat utáni kezdeti években a felvidéki magyar politikai mozgalom egyik vezetője. 1921-ben Magyarországra repatriált. Az 1921 nyarán a csehszlovákiai magyarság gondozására létrehozott Rákóczi Szövetség megszervezője és első elnöke. 1922-1926 között belügyminiszter Bethlen kormányában. 1928- tól a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. 1951-ben kitelepítik, és kényszerlakhelyén hal meg. 68, 71-72, 77, 83-84, 86-90, 94, 234, 269.

Rašín, Alois (1867-1923) cseh politikus. Részt vett a cseh nemzeti mozgalomban. Az új Csehszlovákia első pénzügyminisztere volt. Második pénzügyminisztersége alatt, 1923 februárjában merénylet áldozata lett. 92.