Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 315

Janovetz Lajos 1921-1924 között a Rákóczi Szövetség osztályvezetője. Korábban munkatársa volt a kormány által megindított hazafias tót lapnak is, a Tót Közművelődési Egyesületnek választmányi tagja, jegyzője, majd az 1919-es évben ügyvezető alelnöke volt. 49, 86, 89, 103, 265.

Jarabek Rezső az OKP vezetőségi tagja a húszas évek elején, a német osztály képviselője. A pártszakadás alkalmával a Lelley-csoportot támogatta. 75, 118.

Jaross Andor (1896-1946) Komáromcsehiben született, gimnáziumi tanulmányait Tatán végezte. Budapesten jogot tanult, de a katonai szolgálat miatt megszakította tanulmányait. A háború után édesapja birtokán gazdálkodott. 1921-ben belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor megalakult a MNP, annak egyik országos alelnökévé választották. 1930-ban tagja lett a tartománygyűlésnek. 1933-ban a MNP országos ügyvezető elnökévé választották, ettől kezdve vezető szerepet töltött be a pártban. 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választják. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos elnöke. 1938-1940 között a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere. 1944 márciusa és augusztusa között a Sztójay-kormány belügyminisztere. A második világháború után a népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte, és kivégezték. 6, 124, 182, 188-190, 197, 199-205, 209, 219, 224-227, 229-232, 239,286, 289.

JAszi Oszkár (1875-1957) publicista, társadalomtudós, politikus. 1918 októberétől a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tárca nélküli minisztere. A proletárdiktatúrát nem fogadta el, Bécsbe emigrált, majd 1925-től haláláig az Egyesült Államokban élt. 44-45, 258, 296.

Jehučka, František (Jehlicska Ferenc) (1879-1939) szlovák politikus, katolikus pap. 1906-ban a magyar parlament tagjává választották, de rövid idő után lemondott mandátumáról. Ezután a budapesti egyetem tanára. Az államfordulat után a prágai Nemzetgyűlés kooptált képviselője lett. Andrej Hlinkával együtt 1919-ben lengyel segítséggel titkos küldetésben Párizsba ment, ahol a békekonferencián a szlovák autonómia érdekében akartak szót emelni, de nem jártak sikerrel. Párizsból Budapestre ment, és a haláláig a magyar kormány szolgálatában különböző külföldi országokban a szlovák autonómia és Szlovákia Magyarországhoz csatolása érdekében dolgozott. 46.