Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 307

Fedor Miklós (1874-?) Nagyszombatban született. Az államfordulat idején Lőcse város katolikus elemi iskolájának volt az igazgatója. A keresztényszocialista párt szlovák osztályának egyik vezetője és a párt szepességi főtitkára volt. 1923-ban a megyei választásokon megyei képviselővé választották, 1925-1929 között pedig nemzetgyűlési képviselő volt. 88, 102, 115, 128, 168.

Fekete Sándor nagymegyeri református lelkész. Az OKP megyei képviselőjévé választották az 1923-ban lezajlott választásokon Pozsony nagymegyében. 101.

Fischer-Colbrie Ágoston (1863-1925) katolikus püspök. Zselizen született német eredetű családban. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Egy ideig az ottani egyetemen tanított, majd a bécsi Pazmaneum rektora lett. 1904-től kassai segédpüspök, 1907-től haláláig megyés püspök Kassán. A katolikus és a kulturális élet szervezésében is jeleskedett. Ő alapította a Felvidéki Újságot és 1918 utáni jogutódját, az Esti Újságot. A Monarchia időszakában több alkalommal kiállt szlovák papjai mellett, ezért az államfordulat után egyedüliként maradhatott meg székében a felvidéki püspökök közül. Hamarosan szembefordult azonban a csehszlovák állam szekuralizáló, magyarellenes törekvéseivel, és jelentős szerepe volt a keresztényszocialista párt megszervezésében. A csehszlovák rendőrség rendszeresen figyeltette őt, feltárta lengyelországi és magyarországi kapcsolatait. A csehszlovák kormány 1925-ben javasolta a Szentszéknek elmozdítását is a püspöki székből. Váratlan halála miatt nem került sor további intézkedésre. 40, 42-43, 109, 233, 256, 262, 273.

Flachbarth Ernő (1896-1955) Gölnicbányán született szepességi német családban. A késmárki a reálgimnáziumban tanított, majd 1922-ben Prágába került, ahol a PMH szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként, kiadójaként dolgozott. 1925-től az ellenzéki pártok prágai Központi Irodájának igazgatója és magyar a parlamenti képviselők klubjának titkára. 1929 elején a csehszlovák rendőrség a Tuka-perrel kapcsolatban zaklatta, ezért Németországba szökött, 1933-tól Budapesten élt. Itt egyetemi tanárként, a kisebbségi ügyek szakértőjeként dolgozott. 93-96, 104, 115-116, 137, 148, 150,152,155,163-164, 172, 254, 279, 281-282, 296.

Fleischmann Gyula (1889-1969) politikus, publicista. Kassán született, szülővárosában érettségizett, Budapesten szerzett tanári képesítést. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt.