Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Névmagyarázatok és névmutatók
298 Névmagyarázatok és névmutatók Névmagyarázatok és névmutatók Aixinger László (1883-1944) Pozsonyban született, majd jogot végzett. 1920-tól a pozsonyi Híradó szerkesztője. Az Országos Keresztényszocialista Pártban politizált. 1930-tól a párt országos főtitkára, majd 1932-től országos pártigazgatója. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója. 136, 171, 183, 192, 226. Alapy Gyula (1872-1936) Komáromban született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A századfordulótól Komáromban volt tisztviselő, levéltáros. Az áliamfordulat után az OKP tagja lett. 1928-ban és 1935-ben tartománygyűlési képviselővé választották. A komáromi Jókai Egyesület elnöke és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára volt. Számos történelmi és néprajzi tanulmányt publikált. 162, 198. Apor Gábor (1889-1969) diplomata. 1918-ban lépett külügyi szolgálatba, a húszas években Varsóban és Párizsban teljesített szolgálatot. 1927-től a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. 1939-1944 között vatikáni követ. Magyarország német megszállása után lemond, s Rómában marad. 170, 280. Apponyi Albert (1846-1933) magyar politikus, a Függetlenségi Párt egyik vezetője. 1906-1910 között a Wekerle Sándor vezette koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Az első világháború utáni párizsi békekonferencián a magyar küldöttség vezetője. Ismert volt szónoki képességéről és bravúros nyelvtudásáról. 1920 után a legitimista ellenzék parlamenti vezetője. 56. Arkauer István (1886-1940) Pozsonyban született, itt végezte a jogakadémiát. 1910-től a Nyugatmagyarországi Híradó felelős szerkesztője, 1914-től tulajdonosa volt. Lapja 1919-től 1937-ig Híradó címmel jelent meg Pozsonyban. Szoros kapcsolatot tartott fenn a magyar ellenzéki pártokkal. 187.
