Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

I. Az új Csehszlovákia

28 Az új Csehszlovákia kormánynak. Ezzel a centralista pártok elérték, hogy a szlovák nép­párti és természetesen a magyar képviselők szavazatai nélkül tud­ták biztosítani a kormány működését, a törvények elfogadását. En­nek azonban az volt az ára, mint már utaltam rá, hogy sokszor na­gyon különböző nézeteket való pártok képviselői ültek egy kormány­ban, amelyek legfontosabb összekötő eszméje a csehszlovák állam létéhez való pozitív viszony volt. Mindezen belpolitikai problémák ellenére az első Csehszlovák Köztársaság a közép-kelet európai térség legdemokratikusabb és gazdaságilag legfejlettebb állama volt a két világháború között. A hivatalos magyarországi kormánykörök Csehszlovákia létrejöt­tére nem úgy tekintettek, mint a történelmi Magyarország szláv né­peinek egyesülésére anyaországával. Míg az erdélyi románság ese­tében nyilvánvaló volt, hogy egy nemzetet alkot a Regátban élő ro­mán nemzetrésszel, Csehszlovákia esetében következetesen tagad­ták az ott élő szláv népek egy nemzethez való tartozását. A hivata­los csehszlovák állameszmét támadták ezzel, amely a cseh és a szlovák népet egyazon nemzet két ágának tekintette. A magyar kor­mányzati politika két évtizeden keresztül hol nyílt, hol titkos eszkö­zökkel arra törekedett, hogy a szláv népek közötti közeledést meg­akadályozza, illetve a nyelvi, vallási különbségeket elmélyítse, és ez­zel megingassa az államot. Ehhez igyekezett felhasználni a szlovák és a ruszin autonómiatörekvéseket. Következetesen különbséget tettek a „nyugati tótság” és a „keleti tótság" között. A nyugati szlo­vákság hagyományai, kultúrája eltérő jegyeket mutatott, és nemzeti öntudata jóval erősebb volt, mint a keleti és északkeleti megyékben élő szláv lakosságé. A magyar kormányzatok számára a szlovákság nem a fajtestvérei által felszabadított nemzet, hanem a csehek által megszállt népesség volt, amely az „őslakos” magyarokkal, németek­kel és ruszinokkal együtt küzd az autonómiáért, a felszabadulásá­ért. A magyar vezető körökben, a szlovák sérelmek túlhangsúlyozá­sa miatt, a második világháborúig élt az a meggyőződés, hogy egy esetleges népszavazáson a szlovákok és a ruszinok a Magyaror­szághoz való csatlakozás mellett szavaznának.56 Az autonómiatörek­véseket, illetve az ezt szorgalmazó szlovák, valamint rutén pártokat, mint arról még részletesen szólok, anyagilag is támogatták a magyar kormánykörök. 3. A magyar és a német kisebbség társadalomstatisztikai jel­lemzői Szlovákiában és Kárpátalján A magyar pártok történetének elemzése nem lehetséges azok sza­vazóbázisának, a magyar és a német kisebbség társadalmának be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom