Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
I. Az új Csehszlovákia
28 Az új Csehszlovákia kormánynak. Ezzel a centralista pártok elérték, hogy a szlovák néppárti és természetesen a magyar képviselők szavazatai nélkül tudták biztosítani a kormány működését, a törvények elfogadását. Ennek azonban az volt az ára, mint már utaltam rá, hogy sokszor nagyon különböző nézeteket való pártok képviselői ültek egy kormányban, amelyek legfontosabb összekötő eszméje a csehszlovák állam létéhez való pozitív viszony volt. Mindezen belpolitikai problémák ellenére az első Csehszlovák Köztársaság a közép-kelet európai térség legdemokratikusabb és gazdaságilag legfejlettebb állama volt a két világháború között. A hivatalos magyarországi kormánykörök Csehszlovákia létrejöttére nem úgy tekintettek, mint a történelmi Magyarország szláv népeinek egyesülésére anyaországával. Míg az erdélyi románság esetében nyilvánvaló volt, hogy egy nemzetet alkot a Regátban élő román nemzetrésszel, Csehszlovákia esetében következetesen tagadták az ott élő szláv népek egy nemzethez való tartozását. A hivatalos csehszlovák állameszmét támadták ezzel, amely a cseh és a szlovák népet egyazon nemzet két ágának tekintette. A magyar kormányzati politika két évtizeden keresztül hol nyílt, hol titkos eszközökkel arra törekedett, hogy a szláv népek közötti közeledést megakadályozza, illetve a nyelvi, vallási különbségeket elmélyítse, és ezzel megingassa az államot. Ehhez igyekezett felhasználni a szlovák és a ruszin autonómiatörekvéseket. Következetesen különbséget tettek a „nyugati tótság” és a „keleti tótság" között. A nyugati szlovákság hagyományai, kultúrája eltérő jegyeket mutatott, és nemzeti öntudata jóval erősebb volt, mint a keleti és északkeleti megyékben élő szláv lakosságé. A magyar kormányzatok számára a szlovákság nem a fajtestvérei által felszabadított nemzet, hanem a csehek által megszállt népesség volt, amely az „őslakos” magyarokkal, németekkel és ruszinokkal együtt küzd az autonómiáért, a felszabadulásáért. A magyar vezető körökben, a szlovák sérelmek túlhangsúlyozása miatt, a második világháborúig élt az a meggyőződés, hogy egy esetleges népszavazáson a szlovákok és a ruszinok a Magyarországhoz való csatlakozás mellett szavaznának.56 Az autonómiatörekvéseket, illetve az ezt szorgalmazó szlovák, valamint rutén pártokat, mint arról még részletesen szólok, anyagilag is támogatták a magyar kormánykörök. 3. A magyar és a német kisebbség társadalomstatisztikai jellemzői Szlovákiában és Kárpátalján A magyar pártok történetének elemzése nem lehetséges azok szavazóbázisának, a magyar és a német kisebbség társadalmának be-
