Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

VII. Összefoglalás

Összefoglalás 239

termékek kiadásáról. Az anyaországi támogatás figyelembevétele nélkül nem értelmezhetők helyesen a kisebbségi társadalomban, politikában végbement folyamatok. A mélyebb összefüggések feltárása érdekében még további munka vár a kisebbségi magyarság kutatóira.

Mindkét párt külön figyelmet fordított a harmincas évek elejétől a magyar munkásság megszervezésére. A harmincas évek közepétől, részben külföldi példák hatására, a Magyar Nemzeti Párt egyre inkább nacionalista irányba tolódott el, és az egységes kisebbségi párt megteremtése került a tevékenysége középpontjába. Az 1935-ben lezajlott járási választások eredményei azt mutatják, hogy a Jaross Andor nevével fémjelzett új politika nyomán a MNP a magyar vidékeken megerősödött. Jobb eredményeket ért el, mint a keresztényszocialista párt. 1936-ban a két párt belső viták után egyesült. Az egyesülés létrejöttében jelentős szerepe volt a magyarországi elvárásoknak.

A német nyomás alatt egyre inkább összeroppanó Csehszlovákiában 1938-ban a magyarság követelései is egyre radikalizálódtak. Az Egyesült Magyar Párt az utolsó hónapokban valóra tudta váltani régi vágyát, tömöríteni tudta a magyar választók 80-90 százalékát. Elsősorban a magyar nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselőkből októberben megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Higgadt felhívásainak jelentős szerepe volt abban, hogy a müncheni szerződés után a magyar vidékeken fenntartották a nyugalmat egészen a bécsi döntésig. A bécsi döntés a magyarlakta vidékek jelentős részét Magyarországhoz csatolták. Ezzel lezárult a csehszlovákiai magyarság történetének egy fejezete.

1. ábra. Szlovákiai népszámlálási és választási eredmények

0A magyar és német pártok összesített választási eredményei

■ A magyar és német kisebbség aránya együttvéve