Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
232 A revízió felé csehszlovák választási rendszerre hivatkozva ezt nem fogadta el, és 1938. október 26-ra összehívta a klub ülését. Jarossék azonban sürgönyöztek a képviselőknek az előző napon, és lemondták az ülést. A másik vita a Prágai Magyar Hírlap jövője körül robbant ki. Jarossék már csomagoltak, és kijelentették, hogy a Prágai Magyar Hírlapot át akarják vinni Budapestre, ahol Felvidéki Újság néven kívánják kiadni. Szüllő ezt ugyanúgy ellenezte, mint a külön felvidéki párt létrehozását. Ő a teljes egység, az anyaországba történő beolvadás híve volt. „Úgy látom, hogy ők azt akarják, hogy külön pártot csináljanak a felvidéki képviselők és szenátorok, amely párt a felvidék érdekében s annak eszejárásával a kormánnyal szemben, mint separatum corpus működne. Ennek háttere az egyéni vezetői pozícióknak a fenntartása.'793 A szepességi németek is megpróbáltak beleszólni sorsuk irányításába, és Iglón 1938. október végén megalakították a Magyar-Német Nemzeti Tanácsot. „Kimondták, hogy a szepesi magyar és német nép sorsa fölött önmaga hivatott dönteni és követeli, hogy a Szepesség sorsáról népszavazással döntsenek.”794 Néhány nappal később azonban az iglói járási hivatal betiltotta a Magyar-Német Nemzeti Tanácsot.795 A magyar kormány diplomáciai offenzívába kezdett a komáromi tárgyalások megszakadása után, hogy a csehszlovák-magyar határ kérdésében kedvező döntés szülessen a nagyhatalmak konferenciáján. Most szembesült először a magyar kormány azzal a ténnyel, hogy majd két évtizeden keresztül rosszul mérte fel a szlovák és a ruszin nép hangulatát, hiszen mindig azt hirdette, hogy ezek egy esetleges népszavazás alkalmával Magyarországhoz csatlakoznának. Münchenben Hitler idegesen vágta Darányi Kálmán szemébe, nem érti, miért mondták a magyarok a szlovákokról és a ruszinokról, hogy Magyarországhoz húznak, mert tudomása szerint ez nem így van.796 Az olaszországi és a németországi tárgyalások eredményeként 1938. november 2-án a bécsi Belvedere kastélyban kihirdették a döntőbíróság határozatát, mely szerint a vitatott városok közül Kassát, Ungvárt és Munkácsot Magyarország kapja meg, Pozsony és Nyitra viszont Csehszlovákiában maradt.
