Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
A pártegyesľtés után 223 ken, addig a kommunisták csendes segítséget élveznek, mert Prágának még mindig kellemesebb a magyarokat a kommunista pártban, mint az egyesült pártban tudni. Csak ezzel magyarázható az, hogy a kommunista párt magyarnyelvű orgánuma a Magyar Nap, az ellenzéki lapok tónusán is túlmenő eréllyel szállhat síkra hasábjain magyar kisebbségi követelésekért, ügyesen nacionalista jelszavakat hangoztatva magyar olvasóközönség félrevezetésére.’’748 A kormány részéről azonban újabb tapogatózások folytak az Egyesült Magyar Párt irányába is. 1937. február 11-én Beneš ismét magához kérette Esterházy Jánost, és azt mondta, hogy ha Jan Šrámek miniszter magához kéretné, tegyen eleget a kérésnek. Šrámek, a cseh néppárt elnöke másnap valóban magához kérette a nemzetgyűlésben Esterházyt. Jelen volt a megbeszélésen Rückl pápai kamarás is. Šrámek azt ajánlotta, terjessze elő neki és Hodža miniszterelnöknek a magyar párt követeléseit, és ígérte, hogy mindent meg fog tenni azok teljesítéséért. Cserében azt kérte, hogy a magyarok járjanak közbe Szentszéknél a Modus vivendi mielőbbi életbe léptetése érdekében. Esterházy kijelentette, hogy a Modus vivendi nem magyar érdek, és ez nem oldja meg a magyar katolikusok problémáit. Ezen az áron nem mehet bele a követeléseik tárgyalásába. Már átadták a miniszterelnöknek a követeléseiket, tehát nem szükséges továbbiak átadása.749 Ez a próbálkozás az 1937. szeptember 2-án kiadott pápai bulla előkészítésével lehetett kapcsolatban, amely az új csehszlovákiai egyházmegyék kialakítására tett konkrét ígéretet.750 1937. április 23-án sor került egy újabb Beneš-Esterházy találkozóra, amely szintén eredménytelenül végződött. A magyar párt álláspontjáról az esetleges miniszterelnökkel sorra kerülő tárgyalásokon az 1937. január 16-án Pozsonyban tartott találkozón határoztak a párt törvényhozóinak és tartománygyűlési képviselőinek közös ülésén. A rendőrségi jelentés szerint olyan pontokat is bevettek a követeléseik közé, amelyek kizárták a tárgyalás eredményességét. így például fel akarták vetni a földreform során magyar vidékeken létrejött szláv telepek felszámolását is.751 1937 tavaszán valóban készült egy átfogó memorandum „A csehszlovákiai magyarság sérelmei" címmel, amelyet május 5-én átadtak Kánya miniszternek is. Ez az előző, 1936 őszén átadott, elsősorban nyelvi problémákkal foglalkozó beadványokkal szemben több területet is érintett. Négy részből állt, kulturális sérelmek (17 pont), egyházi sérelmek (6 pont), gazdasági sérelmek (8 pont) és a politikai sérelmek 13 pontba gyűjtve.752 1937. október 25-én Pozsonyban ismét összegyűltek a nemzetgyűlési törvényhozók és a tartományi képviselők, ahol fontos kérdéseket vitattak meg. Szüllő bevezető beszédet mondott, amelyben
