Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
208 A pártegyesités kékén. A magyar parasztság földéhségét kihasználta a Milan Hodža vezette Köztársasági Agrárpárt, amikor kormánytámogató, korabeli szóhasználat szerint aktivista mozgalmakat indított el soraikban, földet és anyagi támogatásokat ígérvén a magyar földműveseknek. A cseh gazdasági befolyás veszélyeire először a Rákóczi Szövetség hívta fel a figyelmet, és 1922-ben 10 millió csehszlovák koronát kért Bethlen miniszterelnöktől a magyar pénzintézetek megmentésére. Egy évvel később a Nyitrai Takarékbank Rt. megmentéséhez szükséges hitelhez kért állami garanciát a miniszterelnöknek írt levelében a Rákóczi Szövetség elnöke. „Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy egy hasonló irányú akciót az állam Erdélyben már három éve megvalósított a pesti Hazai Első Takarékpénztár által, a Felvidék azonban mindezideig nélkülözi pénzügyi kormányzatunk ezirányú támogatását.’’711 Hiába hivatkozott azonban az erdélyi példára a levél, elsősorban anyagi okok miatt a Felvidéken nem került sor magyar pénzintézetek támogatására magyar kormánypénzekből.712 A TESZK költségvetéséből kitűnik, hogy a húszas évek elején csak NIT támogatott gazdasági célokat a Romániához csatolt részeken.713 A további években többször születtek javaslatok a gazdasági támogatás növelésére, és erre felhívták az „illetékes tényezők’’714 figyelmét is. 1931-ben a csehszlovákiai magyar vezetők részéről érkezett javaslat a Szepességi Bank és a Bars megyei Népbank, állításuk szerint a talán két utolsó hazai magyar befolyás alatt lévő független pénzintézet megsegítésére a magyar kormányhoz. A javaslat indoklása szerint az államfordulat előtt 264 pénzintézet volt a Felvidéken és Kárpátalján, 1930-ban már csak 94, „és ezek közül magyar érdekeltségűnek legfeljebb csak 26-ot" lehetett nevezni. Masirevich nagykövet, aki az említett javaslatot eljuttatta Budapestre, a csatolt levelében a következőket írta. „A magam részéről kötve hiszem, hogy a pénzzavarba került magyar bankok és pénzintézetek aránylag csekély összeggel való megsegítésével a cseh bankok terjeszkedése megakadályozható volna...”715 A pénzintézetek megsegítésére vonatkozó terveket a világgazdasági válság kitörése után végleg félretették. „Január 16-án este a Ministerelnök Úr hozzájárult ahhoz az előterjesztésemhez, hogy a köztársaságban egyenlőre a mi pártjaink gazdasági programmot ne forcirozzanak, mert sem egy a magyar érdekeket előmozdító bankhoz alaptőkéül szolgáló pénzt, sem szövetkezetek alkotásához kamat nélküli hitelt nem biztosíthat” - írja Szüllő 1932-ben.716 A csehszlovákiai magyar politikusok közül Szent-lvány József fogalmazta meg a legmarkánsabban azt, milyen gazdaságpolitikát kövessen a magyar kisebbség a magyarországi támogatás hiányában. Ennek lényege a tudatos bekapcsolódás az új állam gazdasági folya
