Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Az anyaországi támogatás a harmincas években 205 Hosszas előkészítés és tárgyalás után 1936. június 21-én Érsekújvárott hivatalosan megtörtént a két magyar polgári párt egyesülése. Az egyesült párt elnöke Járass Andor, ügyvezető elnöke Esterházy János lett.701 A MNP és az OKP paritásos alapon osztotta el a helyeket a vezetésben, 3-3 alelnököt adott mindkét párt. Az egyesülő kongresszuson nem volt jelen Nitsch Andor és Petrášek Ágoston sem.702 A pártütő papok új pártalakítását azzal igyekeztek megakadályozni, hogy Gregorovits Lipót, a papi szárny vezetője alelnöki posztot kapott.703 9. Az anyaországi támogatás a harmincas években Bethlen István tíz év kormányzás után, 1931 augusztusában váratlanul lemondott kormányfői posztjáról. Ebben az időben készült egy kimutatás arról, hogy az előző évtized alatt milyen támogatást közvetített a TESZK a határon túlra az egyes utódállamokba. A jelentés szerint 1931. június végéig az északi szervezetek 8 399 000 pengő (akkori árfolyamon 49,4 millió csehszlovák korona) támogatást kaptak. Ez az összeg a TESZK tízéves kiadásainak 33 százalékát tette ki.TM A Bethlen István lemondását követő kormányok az anyagi támogatás kereteit átalakították. A TESZK támogatásközvetítő szerepe megszűnt. 1931-től nincs nyoma, hogy a TESZK a kisebbségi magyarság irányába pénzügyi támogatást nyújtana, koordinálna. A töredékes források alapján megállapítható, hogy az anyagi támogatás közvetlenül a Miniszterelnökségről és a Külügyminisztériumból folyt a határon túli szervezetekhez. A felvidéki szervezetekhez továbbra is a prágai nagykövetséget és pozsonyi konzulátus juttatta el pénzeket. A harmincas évektől a FESZ tevékenységéről sincsenek adataink.705 A Felvidékre juttatott anyagi támogatás túlnyomó többségét a harmincas években is a pártok kapták, akik továbbra is elsősorban ebből tartották fenn irodáikat, titkárságaikat. Ebben az időben is fennmaradt a ruszinszkói pártok finanszírozási különállása. A sajtó terén az elsőszámú támogatott a Prágai Magyar Hírlap maradt. Az OKP és a MNP 1936-ban történt egyesülését szorgalmazók elsősorban takarékossági okokkal igyekeztek magyarázni a két párt egyesülését, mondván, csak egy apparátust kell majd fenntartani kettő helyett. A töredékes adatokból azonban úgy tűnik, az apparátus és a költségek nem csökkentek jelentős mértékben. Az egyesülést elsősorban a MNP szorgalmazta, amelynek pénzügyi helyzete konszolidált volt, míg az OKP nem tudta rendezni régebbi adóságait. Az egyesülés a magyar kormány egyetértésével és támogatásával történt, s az OKP ígéretet kapott adósságai rendezésére, amely
