Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

V. A pártegyesítés

Nemzetgyűlési, tartományi és járási választások 1935-ben 197

A választások hatalmas meglepetést hoztak, ugyanis országos szinten a győzelmet a Szudétanémet Párt szerezte meg több mint egymillió kétszázezer szavazattal (15,18%), megelőzve az agrárpártot (14,30%) és a szociáldemokratákat (12,55%). A negyedik helyen a kommunisták végeztek (10,32%). A választókerületek egyenetlen elosztása folytán az agrárpárt kapta a legtöbb mandátumot 45, a szudétanémet párt 44 képviselőhelyet szerzett. Az aktivista német pártok összesen csupán 22 mandátumot szereztek.

Szlovákiában a Szlovák Néppárt, a Szlovák Nemzeti Párt, az Autonóm Földműves Szövetség és egy lengyel párt alkotta Autonomiste Blokk szerezte meg a győzelmet 30,12 százalékkal. Második helyen az agrárpárt (17,64%), harmadikon a magyar pártok közös listája (14,19%) végzett. A kommunista párt itt is a negyedik helyre szorult (12,97%).

Kárpátalján a kommunisták hosszú idő után ismét megszerezték a győzelmet (25,61%) az agrárpárt (19,60%) előtt. Harmadik helyen az itt is listát állított Autonomista Blokk (14,85%), negyediken a magyar pártszövetség (11,05%) végzett. A magyar pártok ismét a Beregszászi járásban (27,09%), Munkácson (21,50%) és Ungvárott (26,11%) szerezték a legtöbb szavazatot.

A magyar pártok számára nem volt igazán sikeres ez a választás. Visszaesést könyvelhettek el Szlovákiában a német vidékeken, ahol a Szudétanémet Párt jelentős mennyiségű szavazatot szerzett, viszszaszorítva a Szepesi Német Pártot.670 Némi visszaesés tapasztalható az északi városokban, Eperjesen és Iglón is. Ezúttal négy járásban, a Dunaszerdahelyi, a Párkányi a Somorjai és a Szepsi járásban szerezték meg az abszolút győzelmet. Megőrizték a korábbi mandátumaik számát, 9 magyar képviselőt és 5 szenátort juttattak a Nemzetgyűlésbe.

Ezek meghatározása sem ment botrányok és Budapestre küldött számjesürgönyök nélkül, ugyanis a II. és a III. scrutinium listáinak összeállítása során még többen elkeseredett kísérletet tettek arra, hogy mandátumhoz jussanak. A listák összeállítására Zsolnán került sor május 23-án. Jabloniczky jelölését a papok határozottan ellenezték, és végül Petrášek kapott mandátumot.671 Képviselőjelölt lett Esterházy János, Holota János, Járass Andor Korláth Endre, Nitsch Andor, Petrášek Ágoston, Porubszky Géza, Szent-lvány József és Szüllő Géza. Nitsch Andor is csak Budapest határozott kérésére jutott mandátumhoz a második scrutiniumban. Meglepetés Porubszky mandátuma is, aki 1925-ben még a Lelley-csoport oszlopos tagjaként az egyik pártbontó volt. Füssy Kálmán, Hokky Károly, Pajor Miklós, Törköly József és Turchányi Imre szenátor lett. Itt előzetes megegyezés