Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
I. Az új Csehszlovákia
A hatalomváltás első hónapjai 17 gánlakások és háztűzhely védelmét, a magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás, az iskolai oktatás magyarságának biztosítását...’’19 Néhány városban egyenesen a megfélemlített lakosság hívta be rendteremtés céljából a csehszlovák légiókat. Nyitrán 1918 novemberében, amikor kitört a forradalom, a környékbeli csőcselék betört a laktanyákba, és fegyvereket zsákmányolt. Batthyány Vilmos nyitrai püspök felkérte a titkárát, Jozef Tisót, a későbbi neves szlovák politikust és egy nyitrai ügyvédet, hogy menjenek a közelben táborozó csehszlovák légió elé, és hívják segítségül, hogy a város közbiztonságát a csőcseléktől megvédjék. A két parlamenter el is ment, december 8-án a cseh csapatok meg is érkeztek Nyitrára, és megszállták a városházát, elfoglalták a középületeket.20 A megszálló csapatok a közrend védelmét és a magyar törvények fenntartását ígérték. „A szövetséges katonaság - mint az összlakosság különbség nélküli barátja jött ide, feladata a rend fenntartása az okupált területen és ellenőrzése a fennálló törvényeknek” - hirdette a hadsereg főparancsnoka, Piccione tábornok által kiadott plakát.21 A magyar közigazgatás megszüntetése és helyébe a csehszlovák közigazgatás megszervezése azonban hamarosan elkezdődött. Šrobár miniszter rendeleti úton felfüggesztette a vármegyék önkormányzatát, és élükre zsupánokat, azaz megyefőnököket nevezett ki. A zsupánok rendkívül széles jogkörrel felruházott állami tisztviselők voltak.22 Első intézkedéseik közé tartozott a magyar megyei köztisztviselőktől hűségfogadalmat kérni. A 64/1918. sz. törvény 2. paragrafusa értelmében: „A Magyar Királyság összes állami-, önkormányzati és egyházi funkcionáriusai, hivatalnokai és alkalmazottai egyelőre az eddigi járandóságaikkal a hivatalaikban meghagyatnak, ha a csehszlovák köztársaság iránti engedelmességi fogadalmat leteszik és ha a kormány meghatalmazottja úgy találja, hogy egyébként is megfelelnek feladataiknak." A törvény 3. paragrafusa kimondta, hogy Szlovákiában a hivatalok nyelve a szlovák.23 Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem hűségeskü letételéről volt szó, hanem a köztársasággal szembeni engedelmességi fogadalom aláírását követelték meg a közhivatalnokoktól.24 A magyar kormány hozzájárult a tisztviselők hűségnyilatkozatának letételéhez, ezért ez többnyire zökkenőmentesen megtörtént. A magyar belügyminiszter 1918. november 13-án értesítette a követendő magatartásról a tisztviselőket: „Tudomás és miheztartás céljából értesítem, hogy a kormány felszólítja az összes közhivatalokat, hogy helyükön maradjanak a cseh-szlovák és román nemzeti tanácsokkal igyekezzenek egyetértésben működni, de esküt és fogadalmat csak abban a végső esetben tegyenek le ha őket erre kényszerítik. A kikényszerített esküt a kormány nem fogja az állampolgári hű-
