Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
170 Szüllő Géza elnökségének időszaka dött jelentéseiben a magyar kormányt, hogy gyakoroljon nyomást a két pártra a közös klub létrehozása érdekében.584 A másik fontos politikai kérdés, amelyben dönteni kellett a magyar pártoknak, az ún. autonomista blokk kérdése volt. Miután a Szlovák Néppárt ellenzékbe vonult, nem akart izolálódni a Nemzetgyűlésben, és ellenzéki blokk alakítását kezdeményezte. Két lehetőséget is felvetett: az egyik a katolikus blokk volt, amelyben az öszszes ellenzéki katolikus párt szerepelne, tehát a szudétanémetek is, a másik pedig az autonomista blokk, amely a Szlovákia autonómiájáért küzdeni kész pártokat egyesítette volna.585 Az OKP részvétele mindkét blokkban felmerült. A Szlovák Néppárt számára azonban fontos volt, hogy a keresztényszocialista párt határolja el magát az irredenta törekvésektől, illetve ismerje el a trianoni békeszerződés érvényességét. Ezzel akarták kivédeni a Tuka-per folyamán már egyszer már rájuk zúdított vádakat, hogy autonómiatörekvéseik valójában Magyarország érdekeit szolgálják. Magyarország már a kezdetektől szorgalmazta a magyar pártok és a Hlinka-párt együttműködését, és most üdvözölte a blokk létrejöttének lehetőségét. Az autonómia kérdését a csehszlovák állam egyik kulcskérdésének tartotta. A Szlovák Néppárt kérdéseivel kapcsolatban, amelyek pittsburghi szerződéshez való viszonyát és a békeszerződés érvényességét firtatták, Szüllő a sajtóban állásfoglalást tett közzé. „A pittsburgi szerződést elismerem jogforrásnak cseh és szlovák viszonylatban. A békeszerződést pedig természetes, hogy elfogadtuk akkor, amikor törvényes alapra helyezkedett politikai párt vagyunk, mert nem felejtjük el azt, hogy ennek az államnak konstruktív létezését a békeszerződés adta meg.”586 A választások után felmerült kérdések rendezése és a közös parlamenti klub létrehozása érdekében a miniszterelnök jelenlétében tartottak tanácskozást a magyar pártok vezetői Budapesten 1930 februárjában. A tanácskozás eredményeiről Apor Gábor értesítette Masirevich prágai követet. „A főbb dolgokat Gézával és Józsival tisztáztuk. 3 órai tanácskozás alatt - mindegyikkel úgy bántunk mint a hímes tojással - megegyeztek 1. közös klub alakításában, melyet március 10-én fognak megalakítani, 2. kulturális és gazdasági szervezést közösen végzik, 3. egy hónapon belül tisztázzák az autonómista illetőleg őslakos blokk kérdést úgy, hogy nyilatkozatra kényszerítik Hlinkáékat. Ha nemleges az eredmény, avagy kitérnek, úgy a két párt ünnepélyes nagygyűlésen saját maguk adják ki az autonómista programot, 4. Amenniyben szóba kerül Trianon, úgy ők úgy nyilatkoznak, hogy ezt igazságtalannak tartják, de egy meglévő ténynek, factumnak, melyet elismernek és nincs szándékukban irredentát csinálni vagy pláne erőszakos változásokat.
