Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
168 Szüllő Géza elnökségének időszaka Munkáspárt, amely 1926-ban magába olvasztotta magyar-német szociáldemokratákat is. 1929-ben a második legerősebb párt lett a köztársaságban 39 mandátummal. Szlovákiában 15 listára lehetett szavazni, és a mandátum nélkül maradt pártok között volt az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt, amely az érsekújvári és a kassai választási körzetben indult. A szavazatainak száma mindössze 6036 volt. A párt a választási kudarca után hamarosan megszűnt. A szlovákiai választások győztese ismét a Szlovák Néppárt lett, de 80 ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint négy évvel korábban. A választások utáni események egyik szenzációja az volt, hogy Hlinka mégsem adott mandátumot Tukának, pedig a második scrutiniumban megtehette volna. Ennek az volt az oka, hogy Masaryk elnök személyesen írt levelet a Szlovák Néppárt vezetőjének, és ebben felszólította, hogy végleg ejtsék Tukát.582 Második helyen ismét az agrárpárt végzett, amely némileg növelve szavazatainak számát 19,5 százalékos eredményt ért el. Harmadik helyen a magyar pártszövetség végzett 15,89% szavazattal. A kommunisták kissé visszaestek, 10,66 százalékkal a negyedik helyen végeztek. A magyar pártok sikerként könyvelték el szereplésüket és a kilenc mandátumot, amelyet szereztek. Valójában ez eggyel kevesebb volt az előző választások eredményéhez képest. A magyar pártok esetében sem ment zökkenőmentesen a második és harmadik scrutinium jelölőlistáinak összeállítása, vagyis annak meghatározása, ki kapjon mandátumot. Az első fordulóban Szüllő Géza, Szent-lvány József, Törköly József, Fedor Miklós, Jabloniczky János, Holota János és Hokky Károly kapott mandátumot. A november 2-án és 3-án Zsolnán lezajlott viharos pártvezetőségi üléseken született döntés a további képviselőkről. A zsolnai ülésen a Franciscy vezette papi szárny és a szlovák osztály egyaránt támadta Szüllő politikáját.583 Végül Nitsch Andor, a szepességi németek vezetője és Dobránszky János keresztényszocialista alelnök, a szlovák osztály egyik vezetője, kapott képviselői mandátumot. Szenátor lett Grosschmid Géza, Richter János, Szilassy Béla, Böhm Rudolf, Korláth Endre és Füssy Kálmán. A magyar pártok nagyrészt tartották azokat a pozíciókat, amelyeket az előző időszakban szereztek, sőt némi javulást is könyvelhettek el a kommunisták rovására a magyar járásokban. Ezúttal négyjárásban sikerült megszerezniük az abszolút többséget: a Dunaszerdahelyi, a Feledi a Somorjai és a Tornaijai járásban. Az északi városokban továbbra is nemzetiségi arányokat meghaladó eredményeket értek el. Egészen kiugró eredmény a Szobránci járásé, ahol 19,32 százalékot értek el, bizonyára a ruszin szavazók megnyerésével. Az
