Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
Tuka Béla pere 165 Hlinka a tárgyaláson végig makacsul védelmezte Tukát, és tagadta, hogy bármilyen kapcsolta lett volna neki és Tukának Magyarországgal. A lapok alaposan megszellőztették a Hlinka-pártnak Magyarországról juttatott anyagi támogatás kérdését. Ezeket a támogatásokat azonban még titkosabban kezelték, mint a magyar pártokét, ezért konkrét bizonyítékokat felmutatni nem tudtak a csehszlovák hatóságok. Azonban néhány félreérhetetlen levéltári dokumentum, adat arra utal, hogy a Szlovák Néppárt valóban kapott titkos támogatást Magyarországról. Eddig egyetlen számszerű adatra bukkantam, egy 1927 márciusában keit, a Külügyminisztériumnak küldött aláíratlan napi jelentésre, amely egyértelműen utal a pénzügyi támogatásra. „Szüllő Gézával annyiban maradtunk - írja a szerző -, hogy az annak idején Hlinka által igénybe vett 2 000 000 cseh korona összegű kölcsön visszafizetése ügyében meg lehet elégedni azzal, hogy azonnal visszatérítik a tőke 35 %-át, a tőke 50 %-át illetőleg pedig kellő biztosíték mellett haladék adatik.”570 Valószínűleg ezt az összeget még az 1925-ös választások előtt juttatták a pártnak. A Hlinkának nyújtott 2 millió korona értékű kölcsönről a csehszlovák rendőrség is tudomást szerzett, mivel többször felmerült a Tuka-per során. A vádakkal kapcsolatban Hlinka vezércikket írt a Slovák című lapban, amelyben hevesen cáfolta, hogy a pénz, amelyet a Szlovák Néppárthoz közel álló, csődhelyzetbe került gazdasági vállalkozások megmentésére használt fel, a magyar kormánytól származott. „A kassai káptalanság kimentett a szorultságból, két milliót adott kölcsön, amelyet még ma is véres verejtékkel törlesztek" - írta Hlinka a vezércikkében.571 Az ítélet 1929. október elején született meg: Tukát 15 év fegyházra ítélték.577 Tuka valóban Magyarország részére kémkedett, ezt az előző fejezetekben leírtak és a bemutatott dokumentumok egy része is egyértelműen bizonyítja. A tárgyalás és az ítélet azonban mégsem volt jogi szempontból rendben. Tukát ugyanis az 1923-ban elfogadott rendtörvény alapján ítélték el, holott a cselekmények nagy részét, amelyekkel vádolták, a törvény elfogadása előtt, 1921-1922- ben követte el. A törvényt tehát visszamenőleges hatállyal alkalmazták. A vád bizonyítékai is elég szegényesek voltak, és fennállt a veszély, hogy Tukát kénytelenek lesznek felmenteni. Anton Štefánek szlovák agrárpárti politikus, akkori iskolaügyi miniszter visszaemlékezéseiben azt írja, hogy a bíróság tagjai az utolsó percig ingadoztak. Ezért ő személyesen járt közbe, hogy Tukát elítéljék.573 A külföldi vélemények is tartózkodóak voltak, általános volt az a nézet, hogy tulajdonképpen politikai perről van szó. A szlovák autonomista mozgalmat akarták a perrel és a szigorú ítélettel megfékezni a centralista pártok.
