Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
A községi választások után 157 A Magyar Nemzeti Párthoz a közeledést elsősorban a keresztényszocialista párton belüli ellentétek, a liberálisellenes papi szárny akadályozta meg. Kiéleződött a viszony a párton belül a Franciscy Lajos és Gregorovits Lipót vezette katolikus ellenzék, valamint Szüllő között. Szüllőt különösen felbosszantotta, hogy a magyarországi körök az ő megkerülésével tárgyaltak Franciscyékkal, sőt még „a feje fölött átnyúlva" pénzt is adtak. A katolikus papok kezdeményezésére alakult meg a komáromi papi szeminárium, amely a magyar papképzést volt hivatva segíteni, és az ehhez szükséges pénzt ők szerezték meg Magyarországon. A római katolikus egyház vezetése teljesen szlovák kézbe került az impériumváltás után a Felvidéken, a papok képzése is csupán szlovák nyelven folyt. A gondok enyhítése érdekében épült a magyar papnevelő intézet és internátus Komáromban. Erre a célra a TESZK költségvetésében az 1928/1929. évre 300 ezer koronát irányoztak elő.543 Az ünnepélyes alapkőletételre 1928. november 5-én került sor, amelyen megjelentek a csehszlovákiai magyar egyházi vezetők és az OKP elnöke.544 Szüllő több alkalommal nehezményezte a magyar kormánynak küldött jelentéseiben, hogy Franciscy Lajos és Gregorovits Lipót a tudta nélkül kijárták a komáromi papneveldére a magyar kormánytámogatást. „Például a magyar kormány anélkül, hogy arról én, mint a kér. szoc. párt elnöke tudtam volna, az én pártom kebelében lévő Gregorovits képviselőnek a komáromi szeminárium építésére 250 000 koronát (a TESZK költségvetésében 300 ezer korona szerepel -A. B.), tehát tekintélyes összeget utalt ki. Gregorovits ugyan nem tudta, hogy azt a magyar kormány utalta ki, mert neki úgy állították be, hogy azt a prímás adta. Ezzel azonban a benne lévő klerikális gondolat megerősödött. Társult Franciscy szenátorral, aki szintén pap és olyan politikát kezdett, amely politika abban csúcsosodott ki, hogy ők meg akarják valósítani itt a Molnár János féle néppárti politikát és elkezdik a felekezeti irányt. Ezt a harcot én ugyan állom, de ha én általam és a velem való konzultálás után jutatták volna azt a pénzt a papok kezei közé, akkor nem állhatott volna elő az a helyzet, hogy Gregorovits és Franciscy most azzal agitáljanak, hogy a magyar kormány protestánsokból állván mafiát szervez a katolikusok elnyomására és azért keresi azt, hogy a protestáns nemzeti párt uralmát erősítse meg a katolikus kér. szocpárt rovására.”545 A Magyar Nemzeti Párton belül is feszültség uralkodott. Bizonytalanságot okozott, hogy Szent-lvány hónapokig nem vett részt a politikai életben. Elterjedtek a hírek, hogy befejezi politikai pályafutását. Az aktivista álláspont feladása után sokan a képviselők közül nem találták helyüket az ellenzéki szerepben. Rendezetlen volt a viszony a többi ellenzéki párttal, de a legfontosabb kérdés, a keresztényszocialista párthoz való viszony körül is sok volt a bizonytalanság.
