Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
Tervek a két párt együttműködésére... 153 két párt együttműködését a „főtanács” irányítaná, s ebben a két pártelnök plusz egy-egy személy venne részt, továbbá egy személy képviselné Kárpátalját. „Az értekezlet elnöke az a tag, aki a leghoszszabb nemzetgyűlési múltra tekinthet vissza" - kitétel egyértelműen Szüllő vezető pozícióját volt hivatva biztosítani. A főtanács ülésein szavazati jog nélkül részt venne a központi iroda vezetője és a két párt főtitkára. A nemzetgyűlési képviselők és a szenátorok havonta közös ülést tartanának, s több közös szakbizottságot hoznának létre. A tervezet azzal zárult, hogy a következő parlamenti választásokon közös listával indul a két magyar párt. A listán váltakozó sorrendben szerepelnek a két párt jelöltjei.529 Egy ennél szorosabb együttműködésről készült tervezetet a prágai követ juttatott el Budapestre. Ennek értelmében közös parlamenti klub alakul, ennek elnökét a főtanács jelöli ki. Az országos, kerületi és helyi pártszervek továbbra is megmaradnak. A pártok titkárságait átalakítanák, ezek összeolvadnának. „Az átalakulás azonban nemcsak névlegesen terveztetik, hanem ténylegesen is azaz aként, hogy a 2 párt eddigi külön-külön titkárságai a gyakorlatban is közös szervei lesznek a 2 pártnak. Valójában a 2 párt adminisztrációs gépezete olvasztatik eggyé.”530 A közös titkárságok irányítására adminisztratív elnökség alakul, amely 4 osztályra oszlik: általános, külügyi, kulturális és közigazgatási. Az eddigi Központi Iroda és a kultúrreferátus megszűnik. Szigorú takarékosság mellett a két párt eddigi külön pénzkezelése is megszűnik. A pénzügyeket az adminisztratív elnökség, illetve az élén álló elnök kezelné. A költségvetést a főtanács hagyná jóvá. Pénzügyi kérdésekben Ruszinszkó autonómiát élvez, ő maga készíti el költségvetését és terjeszti a főtanács elé.531 Ezek a tervek voltak hívatottak a csaknem két éve szünetelő intézményes együttműködést helyreállítani. Az 1924 őszen az OKP-ban bekövetkezett pártszakadás óta ugyanis megszűnt a Közös Bizottság. A Kürthy-féle bizottság összesen kétszer ülésezett, és gyakorlatilag csak az ellentétek elsimítására törekedett, kevés sikerrel. A régebbi időkből fennmaradt még prágai Központi Iroda, amely azonban elhelyezkedése miatt sem tudott igazán a pártpolitikai ügyekbe beleszólni. Tevékenysége inkább a sérelmek gyűjtésére és feldolgozására, a sajtó informálására, valamint a külügyi munka segítésére és bizonyos anyaországi támogatás közvetítésére korlátozódott. A két párt együttműködése már eldöntött tény volt, azonban mégsem léptek a fenti tervekkel a nyilvánosság elé elsősorban az OKP-on belül az együttműködéssel szemben megnyilvánuló ellenállás miatt. A községi választásokon történő közös fellépés kérdésében azonban gyorsan megegyezett a két párt által létrehozott pártközi bizottság Losoncon 1927. szeptember 20-án. A megegyezés ér
