Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
144 Szüllő Géza elnökségének időszaka tárgyalásokat kezdett a kormányfővel a csatlakozásról a kormányhoz. A két párt közötti ellentétek, a pöstyéni tárgyalástól eltérően, teljes egészében felszínre kerültek a Kürthy István vezette bizottság következő, november 22-i ülésén, amelyet Pozsonyban tartottak. Az ülés elején Kürthy István elnök felszólította Szent-lványt, hogy számoljon be a pöstyéni találkozó óta eltelt eseményekről. A nemzeti párt elnöke elmondta, hogy miután a németek puccsszerűen beléptek a kormányba, közölte velük, hogy visszanyerte „szabad kezét". A nemzeti párt összeállította követeléseit, és kérte a németeket, hogy tegyenek meg mindent azok teljesítéséért. Azok nem teljesítése esetében hívják vissza minisztereiket a kormányból. Ha ezt megteszik, a pártszövetség továbbra is fennmarad, ellenkező esetben a szabad kezét fenntartja. A németek közölték velük, hogy mindent megtesznek a követelések teljesítése érdekében, de a minisztereik visszahívására nem adtak választ. A MNP közölte a kormány képviselőivel, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, a párt a költségvetés ellen fog szavazni.495 Szent-lvány beszámolója után Szüllő kijelentette, hogy a magyarokhoz közelebb állnak a szlovákok, mint a szudétanémetek. A németek soha nem fognak kiállni Szlovákia autonómiájáért, és nekik ezért kell küzdeniük. Végül „kéri a Magyar Nemzeti Pártot, hogy önálló klubbá alakuljon át és akkor nagyobb eredményt érhetünk el’’.496 Szent-lvány ezzel nem értett egyet, nem akart a németekkel azonnal szakítani. „Úgy véli, hogy ha merev álláspontra helyezkedünk és nem vagyunk hajlandók támogatni a polgári pártokat, akkor Hlinkáék s a németek mindent el fognak szedni előlünk és mi elszigetelve leszünk.’’497 Kérte Szüllőt és a keresztényszocialista pártot, hogy ne hagyják őt magára a kormánnyal való tárgyalások során. Ezután Kürthy is támadásba lendült, és kijelentette: az itteni magyarság legfontosabb feladata rámutatni az igazságtalanságokra, és követelni a revíziót. „Minden hozzásimulás a republikában fönnálló kormányzati rendszerhez, tehát határozottan káros a magyar nemzetre nézve.”498 Felszólította ő is a pártot, hogy lépjen ki a közös német-magyar parlamenti klubból. Korláth Endre, aki már a pöstyéni értekezlet után írásban bejelentette különvéleményét a politikai helyzetről, az ülésen kifejtette, hogy ő már nem pártpolitikusként vesz részt a tanácskozáson. A MNP nemzetgyűlési képviselői fölszólították Korláthot, mondjon le a bizottsági tagságáról a különvéleménye miatt, erre ő hajlandó is, azonban kéri, hogy Ruszinszkót valaki képviselje a bizottságban. Erre Szentlvány kijelentette, hogy ha Korláth nem a pártját képviseli, kéri, új tagot nevezhessen ki a bizottságba. Végül az ülésen csak arról született határozat, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak a két párt között.499
