Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Magyar Nemzeti Párt megalakulása 123 tására a nemzetgyűlési választások ügyében. „Miniszterelnök személyes döntése okvetlen szükséges’’ - állt a táviratban.429 Erről a tárgyalásról Papp Antal kézzel írt rövid feljegyzése számol be. A találkozón részt vett személyek neveit csupán iniciáléikkal jelzi. Ezek alapján a következő személyek vettek részt B. I. (Bethlen István), K. Kn. (Kánya Kálmán), P. T. (Pataky Tibor), P. Gy. (Prónay Görgy), Sz. J. (Szent-lvány József), Sz. G. (Szüllő Géza) és K. I. (valószínűleg Kürthy István). Az első téma az OKP válsága volt. Ezzel kapcsolatban Szüllő kijelentette, hogy az új párt, a Nyugat-szlovenszkói Keresztényszocialista Párt megalakításában rész vevő tagokat kilépetteknek fogja nyilvánítani. Szerinte a Lelley-csoport elbukik, mert nincs pénzük. Bethlen a Hlinka-párttal való megegyezésre figyelmeztetett, valamint arra, hogy a tót osztályt meg kell tartani. Hlinkával a megegyezésnek a szlovák területeken való jelöltindítás terén kell megtörténnie. Hlinka felvesz a listára néhány személyt, akiket ők ajánlanak. Szentlvány szerint, aki tárgyalásokat folytatott a Szlovák Néppárt vezetőjével, Hlinkát csak a pénz érdekli. Papp feljegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy Hlinkának pénzt ígértek, illetve a magyar kormány kész volt támogatni Szlovák Néppárt kampányát. Ezután rátértek a németkérdésre. Szent-lvány közölte, hogy készen áll a megegyezés a Bund der Landwirtével. A megállapodás két részből áll. Az első rész a lista nevét, valamint az arányokat tartalmazza. A második rész a választások utáni együttműködésről szól, melynek értelmében a közös klubbot alakítanak a németekkel, erős fegyelemmel. Az esetleges kormányba való belépés terén nincs megállapodás. A jövendőbeli párt nevének a résztvevők a Magyar Nemzeti Egyesülés Pártja nevet javasolják. Papp feljegyzésében még az áll róla: „Bent marad a pártszövetségbe (az ellenzéki pártok szövetségéről van szó - A. B.), de kibővíti az eddigi kereteket.’’430 Miután a keresztényszocialista párt beolvasztása az új pártba nem sikerült, Szent-lvány arra törekedett, hogy legalább a választási együttműködést, illetve a közös választási listát sikerüljön tető alá hoznia. Az új párt, a Magyar Nemzeti Párt (MNP)431 megalakulásának bejelentésére 1925. október 14-én került sor a Prágai Magyar Hírlapban. A lap első oldalán jelent meg a felhívás Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságához! címmel. Ebben felhívják a magyarságot, hogy „alkossák meg azt a pártot, mely minden magyar befogadására alkalmas s amely minden magyarnak, legyen az gazda, iparos, kereskedő, munkás vagy szellemi foglalkozást űző és tartozzék bármely vallásfelekezethez, úgy szellemi, mint anyagi erőit és érdekeit hathatósan védelmezni kész is’’. A felhívást majd egy egész oldalon köve
