Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
120 A húszas évek elejétől 1925-ig rasztpárt teljesen pénz nélkül vágott neki, állítólag a listákért fizetendő kauciót sem tudta letenni, ezért csak két választókerületben, az érsekújváriban és a kassaiban indult. A többi területen arra szólította fel a támogatóit, hogy szavazzanak az agrárpártra. A rendőrségi jelentés szerint várható volt, hogy a parasztpárt az érsekújvári választókerületben szerez egy mandátumot.418 11. A Magyar Nemzeti Párt megalakulása Szent-lvány felhívása egy egységes magyar párt létrehozására 1925 márciusában váratlanul érte és megosztotta a szlovákiai magyar közvéleményt. Az akció hátterében a Pozsonyi Rendőr-igazgatóság szerint két ok állt. Szent-lvány Budapesten kapott utasítást a magyar egység megteremtésére abban az időben, amikor a válság kitört a keresztényszocialisták soraiban. A másik ok a kisgazdapárt belső válsága volt. A párt befolyása csökkent, a megyei választási eredmények sem voltak igazán jók a kisgazdák számára. Egy olyan párt létrehozására törekedett Szent-lvány, amely nem csupán egy társadalmi csoport érdekeit szolgálja, mint a kisgazdapárt, hanem az egész magyarság érdekeit védi.419 A párt politikai céljait két jelszó köré fogalmazta meg Szentlvány: a német orientáció és a reálpolitika. Az első esetben nemcsak a szlovákiai német pártokkal való együttműködést hirdette, hanem a szudétanémet pártokkal is kereste a kapcsolatot. „Ki kell azonban építenünk politikai frontunkat a csehországi német pártok azon része felé, amelyeket nem a nagynémet szellem túlzása vezet, de a német-magyar jóviszony jelentőségének elismerése és a szlovenszkói helyzet honorálása.” A másik célkitűzést így fogalmazta meg: „Vessük el a demagógiát, lépjünk a komoly nemzeti reálpolitika útjára, hogy kenyeret adhassunk népünknek.”420 A német pártokkal a kapcsolat kiépítése már 1924 őszén elkezdődött, erre utal a pozsonyi rendőrségi október 3-án kelt jelentése, amely szerint a gömöri Csíz fürdőn bizalmas megbeszélések folynak. A találkozókon a kisgazdapárt vezetőin kívül a német nemzeti párt Logdmann vezette csoportjának képviselői vettek részt.421 A reálpolitikát úgy lehetne megfogalmazni tömören, hogy bizonyos gazdasági előnyökért együtt lehet működni akár a kormánypártokkal is. Ennek kialakulásában bizonyára szerepet játszott, hogy Szent-lvány felismerte, hogy az új Csehszlovák Köztársaság nem omlik össze néhány hónapon, éven belül, mint azt az államfordulat után várták. Sőt a gazdasági helyzet határozottan javult ezekben az években, sokkal jobb volt, mint Magyarországon. Szerepet játszott még a reálpolitikai célok megfogalmazásában az is, hogy a földreform so-
