Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
104 A húszas évek elejétől 1925-ig donképpen a budapesti központ fenntartását. Az elszámolásokat Papp Antal irodájának nyújtotta be havonta Vaszkó Endre elnök.356 A húszas évek második felében a Magyarországon működő, a felvidéki magyarság gondozására alakult társadalmi szervezetek befolyása általánosan csökkent. Továbbra is fennmaradt azonban néhány egyén, elsősorban Szinyei Merse István és Perényi Zsigmond befolyása. A Felvidékre irányuló támogatást illetően feltételezhetően Szinyei Merse véleménye volt a meghatározó. Az 1925/1926. évi költségvetés tervezetét is ő készítette el. A javaslat alapján Perényi havi 110 ezer cseh koronás alappal rendelkezett, amelyből ő fedezte a kárpátaljai politikai és kulturális kiadásokat.357 A TESZK irodájában a Csehszlovákiába irányuló támogatást továbbra is Rákóczi Szövetség költségvetése néven vezették, holott a szövetség már nem létezett, és az iroda egyik munkatársa, Krammer Jenő készítette el a havi kimutatásokat minden hónapban. A pénzek átvételéről szóló igazolások is ide, nem pedig a FESZ-be érkeztek. A kimutatásokat a ME II. ügyosztálya félévenként ellenőrizte. A Felvidékre irányuló iskolaügyi és kulturális támogatást minden hónapban Tattay Miklós jutatta el a címzettekhez.358 A fennmaradt iratanyagban gyakran történik említés a Tattay Miklós vezette irodáról, amely elsősorban jelentéseket és pénzeket közvetített a Felvidék és Magyarország között. Feltehetően a Külügyminisztérium működtette ezt az irodát. Tattay félévenként nyújtotta be elszámolásait Papp Antal irodájának, ahol Krammer Jenő ellenőrizte azokat.359 A TESZK költségvetését négy nagyobb forrásból fedezték. Az állami költségvetésben a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium rendelkezési alapjában bújtatták el a határon túli magyarságnak nyújtott anyagi támogatást, valamint a húszas évek közepétől a nagykövetségeknél a vízumokból befolyt összegeket adták át egyenesen a kisebbségi szervezeteknek. A nagykövetségeknek a kisebbségi szervezetek finanszírozásába történő bevonására Kánya Kálmán javaslatára került sor 1924 júniusától.360 A prágai nagykövetség esetében ez havi 100-150 ezer koronát jelentett, amelyet nem számoltak el a Pénzügyminisztériumnak.361 A Csehszlovákiába irányuló támogatás legfontosabb közvetítőjévé a prágai nagykövetség vált. A szlovákiai intézményeknek szánt összegeket Flachbarth Ernő, a ruszinszkói támogatásokat általában Korláth Endre vagy közvetítője vette át. 1926-ban havonta 300-400 ezer csehszlovák koronát fizettek ki két tételben a nagykövetségen.362 A pozsonyi konzulátus az 1927-ben történt megnyitása után a következő években egyre nagyobb szerepet kap a pénzek és az információk közvetítésében. Részben átveszi a prágai követség e téren korábban játszott szerepét.363
